| dbo:abstract
|
- Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése. A midrás kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A midrás már az igen régi korban is, ellentétben a szó szerinti interpretációt jelölő pesattal, a betű szerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi Midrás Haggada, az utóbbi midrás Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a midrás a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A midrás azon igen régi hiten alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A Midrástörténete három korszakra osztható : a Szóferek (másolók), Tannak (l. o.) és Amorák (l. o.) korára. A) Midrás Haggada, (Hagódó) moralizáló tartalmú midrás, mely felöleli, magyarázza, illusztrálja etikai alapon és célzattal a Biblia nem legális vonatkozásait. Az arami agada vagy héber „haggada” (többesben „haggadósz”) szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben pedig a Biblia exegetálását. (hu)
- Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése. A midrás kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A midrás már az igen régi korban is, ellentétben a szó szerinti interpretációt jelölő pesattal, a betű szerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi Midrás Haggada, az utóbbi midrás Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a midrás a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A midrás azon igen régi hiten alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A Midrástörténete három korszakra osztható : a Szóferek (másolók), Tannak (l. o.) és Amorák (l. o.) korára. A) Midrás Haggada, (Hagódó) moralizáló tartalmú midrás, mely felöleli, magyarázza, illusztrálja etikai alapon és célzattal a Biblia nem legális vonatkozásait. Az arami agada vagy héber „haggada” (többesben „haggadósz”) szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben pedig a Biblia exegetálását. (hu)
|
