| dbo:abstract
|
- A milliméteres hullám (angolul: millimeter wave, röv:MMW) rendkívül magas frekvenciájú (Extremely High Frequency - EHF) elektromágneses hullám. A (ITU) meghatározása szerint a hullámsáv frekvenciája 30-300 gigahertz közötti (1 GHz = 109 másodpercenkénti rezgésszám). E felett az elektromágneses sugárzás alacsony infravörös fénynek tekinthető, ami más néven terahertzes sugárzás. A rádióhullámok hullámhossza ebben a sávban 1-10 milliméter, így kapta a „milliméteres hullám” elnevezést (angol rövidítéssel: MMW). Foton energiája >2•10-23 J; vagy >120 mikro elektronvolt. Az első generátort katonai célokra tervezték rövid hatótávolságú radarokhoz a Szovjetunióban. Az 1960-as évek végén fedezték fel a milliméteres hullámok biológiai hatásait. A penetráció mélysége a biológiai szövetekbe a felszíntől számítva 0,3-0,5 mm a frekvenciától függően, mert elnyelődik a bőr víztartalmában, valamint a sejtstruktúrák hidrátburkaiban. Napjainkban nagy érdeklődést váltottak ki a milliméteres hullámú technológiákkal kapcsolatos módszertani fejlesztések. Óriási igény mutatkozik a vezeték nélküli (wireless) technológiák iránt. Ebben a sávban az antennák és készülékek kisebb méretben hozhatók létre, mint a társaik, amelyek az alsó mikrohullámú spektrumban működnek. Továbbá nagyon magas adatátviteli sebességgel (max. 4 Gb/s) képesek rövid vagy hosszú távú kommunikációt biztosítani. (hu)
- A milliméteres hullám (angolul: millimeter wave, röv:MMW) rendkívül magas frekvenciájú (Extremely High Frequency - EHF) elektromágneses hullám. A (ITU) meghatározása szerint a hullámsáv frekvenciája 30-300 gigahertz közötti (1 GHz = 109 másodpercenkénti rezgésszám). E felett az elektromágneses sugárzás alacsony infravörös fénynek tekinthető, ami más néven terahertzes sugárzás. A rádióhullámok hullámhossza ebben a sávban 1-10 milliméter, így kapta a „milliméteres hullám” elnevezést (angol rövidítéssel: MMW). Foton energiája >2•10-23 J; vagy >120 mikro elektronvolt. Az első generátort katonai célokra tervezték rövid hatótávolságú radarokhoz a Szovjetunióban. Az 1960-as évek végén fedezték fel a milliméteres hullámok biológiai hatásait. A penetráció mélysége a biológiai szövetekbe a felszíntől számítva 0,3-0,5 mm a frekvenciától függően, mert elnyelődik a bőr víztartalmában, valamint a sejtstruktúrák hidrátburkaiban. Napjainkban nagy érdeklődést váltottak ki a milliméteres hullámú technológiákkal kapcsolatos módszertani fejlesztések. Óriási igény mutatkozik a vezeték nélküli (wireless) technológiák iránt. Ebben a sávban az antennák és készülékek kisebb méretben hozhatók létre, mint a társaik, amelyek az alsó mikrohullámú spektrumban működnek. Továbbá nagyon magas adatátviteli sebességgel (max. 4 Gb/s) képesek rövid vagy hosszú távú kommunikációt biztosítani. (hu)
|
