| dbo:abstract
|
- A minőségbiztosítás a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. Magyarországon minőségbiztosítási rendszernek hívták az MSZ EN ISO 9001:1996 szabvány alapján kialakított vállalatirányítási rendszereket. Az ISO 2000-ben kiadta az ISO 9001 következő (harmadik) változatát, amelyet a 2001-ben vett át. Az új szabvány alapján kiépülő rendszereket manapság minőségirányítási rendszernek hívják. Az ISO 9001 szabvány ezt követő (negyedik) megújítására 2008-ban került sor, amit a 2009. január elején adott ki magyar fordításban (MSZ EN ISO 9001:2009). Ez az új szabvány alapvetően nagy változásokat nem tartalmazott, hanem inkább pontosításokkal és magyarázatokkal segítette az előző verzió könnyebb érthetőségét, jobb felhasználását. Magyarországon a világ más országaihoz képest magasabb arányú az ISO 9001 tanúsított vállalatok száma. Az út az ISO 9001-es tanúsított minőségirányítási rendszerhez (vagyis az ISO 9001-es tanúsítvány megszerzéséhez) a következő szakaszokból áll:
* Felkészülés a tanúsításra: Ez a minőségirányítási rendszer kiépítéséből, amihez a vállalat külső tanácsadó segítségét veheti igénybe, vagy saját munkatársat képez ki, aki irányítja a rendszer kiépítését és bevezetését.
* Maga a tanúsítás: független fél (tanúsító szervezet) általi audit lefolytatása. A minőségbiztosítási rendszereket kiépítő vállalkozások és a tanúsító cégek között is nagy a szórás. A minőségbiztosítás szó gyakran a túldokumentálást és a papírmunkát juttatja eszünkbe, azonban ez csak a nem megfelelően kiépített rendszer esetén okoz túldokumentálást (például túl olcsó, hozzá nem értő tanácsadó, vagy nem megfelelően képzett belső munkatárs). A megfelelő minőségű tanácsadás alapján kiépült ISO 9001 rendszerek bevezetése a szakirodalom szerint 0,5-3 éven belül megtérül. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kvalitásokkal és tapasztalatokkal rendelkező felkészítő cég kerüljön kiválasztásra. Az egyes tanúsítók között is nagy különbségek vannak, és egy jó tanúsítási folyamatnak a kiállított tanúsítványon túlmutatóan is számos előnye lehet. A tanúsítók közül célszerű olyant választani, amelyik egyrészt valamely európai akkreditációs szervezet általi akkreditációval rendelkezik, másrészt kellően kompetens és alapos az auditálandó vállalat szakmai területén is. Az ISO 9001 rendszerek kiépítését a magyar állam – bizonyos feltételek mellett – 2003 és 2007 között vissza nem térítendő juttatással támogatta. (hu)
- A minőségbiztosítás a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. Magyarországon minőségbiztosítási rendszernek hívták az MSZ EN ISO 9001:1996 szabvány alapján kialakított vállalatirányítási rendszereket. Az ISO 2000-ben kiadta az ISO 9001 következő (harmadik) változatát, amelyet a 2001-ben vett át. Az új szabvány alapján kiépülő rendszereket manapság minőségirányítási rendszernek hívják. Az ISO 9001 szabvány ezt követő (negyedik) megújítására 2008-ban került sor, amit a 2009. január elején adott ki magyar fordításban (MSZ EN ISO 9001:2009). Ez az új szabvány alapvetően nagy változásokat nem tartalmazott, hanem inkább pontosításokkal és magyarázatokkal segítette az előző verzió könnyebb érthetőségét, jobb felhasználását. Magyarországon a világ más országaihoz képest magasabb arányú az ISO 9001 tanúsított vállalatok száma. Az út az ISO 9001-es tanúsított minőségirányítási rendszerhez (vagyis az ISO 9001-es tanúsítvány megszerzéséhez) a következő szakaszokból áll:
* Felkészülés a tanúsításra: Ez a minőségirányítási rendszer kiépítéséből, amihez a vállalat külső tanácsadó segítségét veheti igénybe, vagy saját munkatársat képez ki, aki irányítja a rendszer kiépítését és bevezetését.
* Maga a tanúsítás: független fél (tanúsító szervezet) általi audit lefolytatása. A minőségbiztosítási rendszereket kiépítő vállalkozások és a tanúsító cégek között is nagy a szórás. A minőségbiztosítás szó gyakran a túldokumentálást és a papírmunkát juttatja eszünkbe, azonban ez csak a nem megfelelően kiépített rendszer esetén okoz túldokumentálást (például túl olcsó, hozzá nem értő tanácsadó, vagy nem megfelelően képzett belső munkatárs). A megfelelő minőségű tanácsadás alapján kiépült ISO 9001 rendszerek bevezetése a szakirodalom szerint 0,5-3 éven belül megtérül. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kvalitásokkal és tapasztalatokkal rendelkező felkészítő cég kerüljön kiválasztásra. Az egyes tanúsítók között is nagy különbségek vannak, és egy jó tanúsítási folyamatnak a kiállított tanúsítványon túlmutatóan is számos előnye lehet. A tanúsítók közül célszerű olyant választani, amelyik egyrészt valamely európai akkreditációs szervezet általi akkreditációval rendelkezik, másrészt kellően kompetens és alapos az auditálandó vállalat szakmai területén is. Az ISO 9001 rendszerek kiépítését a magyar állam – bizonyos feltételek mellett – 2003 és 2007 között vissza nem térítendő juttatással támogatta. (hu)
|
