| dbo:abstract
|
- A minősített többség, vagy szupertöbbség a többségnek olyan koncepciója, amely nagyobb támogatottságot jelent, mint az egyszerű többség, azaz a szavazók több mint fele. Gyakori fajtája a háromötödös és a kétharmados többség. Ezeket is lehet többféleképp meghatározni: a jelenlévők száma alapján definiálva például kevésbé szigorú a szabály, mint a teljes tagság alapján. Vannak ritkábban használt arányok is: például a 2016-os során vagy ugyanebben az évben a módosításakor 55 százalékos küszöböt határoztak meg. Egyes parlamentek esetében a döntések más-más köre igényel minősített többséget. Az alkotmány módosítása általában igen. Az egyszerű többségi elvárás alternatív koncepciója lehet a teljes tagság többsége vagy a teljes lehetséges tagság többsége is. Ezeket azonban nem feltétlenül tekintik minősített többségnek. Az Országgyűlés honlapja például az előzőt abszolút többségként definiálja - szemben a jelenlévők több mint feleként definiált egyszerű többséggel - és külön kategóriaként említi a minősített többséget. "A minősített többséget az Országgyűlés, mint törvényalkotó kétféleképpen határozza meg: vagy az összes, azaz a megválasztott képviselőkhöz (pl. a "képviselők kétharmadának szavazata" szófordulattal), vagy a jelen lévő képviselőkhöz viszonyítva ír elő meghatározott arányt" - írja az Országgyűlés honlapja. (hu)
- A minősített többség, vagy szupertöbbség a többségnek olyan koncepciója, amely nagyobb támogatottságot jelent, mint az egyszerű többség, azaz a szavazók több mint fele. Gyakori fajtája a háromötödös és a kétharmados többség. Ezeket is lehet többféleképp meghatározni: a jelenlévők száma alapján definiálva például kevésbé szigorú a szabály, mint a teljes tagság alapján. Vannak ritkábban használt arányok is: például a 2016-os során vagy ugyanebben az évben a módosításakor 55 százalékos küszöböt határoztak meg. Egyes parlamentek esetében a döntések más-más köre igényel minősített többséget. Az alkotmány módosítása általában igen. Az egyszerű többségi elvárás alternatív koncepciója lehet a teljes tagság többsége vagy a teljes lehetséges tagság többsége is. Ezeket azonban nem feltétlenül tekintik minősített többségnek. Az Országgyűlés honlapja például az előzőt abszolút többségként definiálja - szemben a jelenlévők több mint feleként definiált egyszerű többséggel - és külön kategóriaként említi a minősített többséget. "A minősített többséget az Országgyűlés, mint törvényalkotó kétféleképpen határozza meg: vagy az összes, azaz a megválasztott képviselőkhöz (pl. a "képviselők kétharmadának szavazata" szófordulattal), vagy a jelen lévő képviselőkhöz viszonyítva ír elő meghatározott arányt" - írja az Országgyűlés honlapja. (hu)
|
