Property Value
dbo:abstract
  • Miskolc képzőművészete – miként az egész hazai képzőművészet – jelentős késésben volt a nyugati művészeti alkotások, kiemelkedő festő, szobrász egyéniségek tekintetében, bár mindig is volt egy-egy környezetéből kiemelkedő, de egyedül álló személyiség vagy alkotás. A térség első említésre méltó festője egy testőrtiszt, Szathmáry Király Pál volt. Fontos egyéniség volt az 1818-ban érkező jeles festő, Wándza Mihály, aki egész festődinasztiát alapított a városban. Névtelen, de feltehetően helyi faragók készítették a Mindszenten felállított Mária-oszlopot, valamint a Diósgyőrben lévő másik Immaculata-oszlopot. A barokk–biedermeier korszak után a helyi művészek a plein air, a nagybányai hagyományok szerint alkottak, gyakorlatilag a miskolci festőtársadalom ezen elv szerint festett. Ezzel a stílussal a 20. század közepén a Feledy Gyula és Kondor Béla vezetésével induló Miskolci Grafikai Műhely szakított. Tevékenységük nyomán Miskolc a magyar grafika központjává vált. A 19–20. század fordulója után a miskolci művészeti élet mozgatója Balogh Bertalan volt, aki a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület titkáraként sokat tett a képzőművészeti élet felpezsdítéséért, a Borsod-Miskolci Múzeum létrehozásáért és annak gyűjteménye megalapozásáért. Az első világháború után a Meilinger–Bartus–Nyitray-féle szabadiskolából létrejött a Miskolci Művésztelep, ami hosszú évtizedekre lendületet, sőt keretet adott a helyi képzőművészeti életnek. A Borsod-Miskolci Múzeum volt a jogelődje a Herman Ottó Múzeumnak, amelynek festészeti részlege 1980-ban került mai, Görgey úti épületébe, és mára az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye lett. A Miskolci Galéria – a vidék első kiállítási intézményeként – 1974-ben jött létre, amit 1996-ban a Széchenyi utcai Rákóczi-házban helyeztek el. A Szalay Lajos- és a Kondor Béla-gyűjteménynek a Hunyadi utcai Petró-ház ad helyet, Feledy Gyula gyűjteményes kiállítása pedig a Deák téri Feledy-házban tekinthető meg. A Mission Art Galéria fő profilja a kortárs művészet és a nagybányai festészet. Miskolc két nagy, országos jelentőségű kiállítássorozata az Országos grafikai biennálé és a . Előbbit – 2008-tól triennálévá módosulva – 1961 óta rendezik meg, és 2008-ban rendezték meg a huszonötödiket, utóbbinak 20. kiállítását 2009 decemberében nyitották meg. (hu)
  • Miskolc képzőművészete – miként az egész hazai képzőművészet – jelentős késésben volt a nyugati művészeti alkotások, kiemelkedő festő, szobrász egyéniségek tekintetében, bár mindig is volt egy-egy környezetéből kiemelkedő, de egyedül álló személyiség vagy alkotás. A térség első említésre méltó festője egy testőrtiszt, Szathmáry Király Pál volt. Fontos egyéniség volt az 1818-ban érkező jeles festő, Wándza Mihály, aki egész festődinasztiát alapított a városban. Névtelen, de feltehetően helyi faragók készítették a Mindszenten felállított Mária-oszlopot, valamint a Diósgyőrben lévő másik Immaculata-oszlopot. A barokk–biedermeier korszak után a helyi művészek a plein air, a nagybányai hagyományok szerint alkottak, gyakorlatilag a miskolci festőtársadalom ezen elv szerint festett. Ezzel a stílussal a 20. század közepén a Feledy Gyula és Kondor Béla vezetésével induló Miskolci Grafikai Műhely szakított. Tevékenységük nyomán Miskolc a magyar grafika központjává vált. A 19–20. század fordulója után a miskolci művészeti élet mozgatója Balogh Bertalan volt, aki a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület titkáraként sokat tett a képzőművészeti élet felpezsdítéséért, a Borsod-Miskolci Múzeum létrehozásáért és annak gyűjteménye megalapozásáért. Az első világháború után a Meilinger–Bartus–Nyitray-féle szabadiskolából létrejött a Miskolci Művésztelep, ami hosszú évtizedekre lendületet, sőt keretet adott a helyi képzőművészeti életnek. A Borsod-Miskolci Múzeum volt a jogelődje a Herman Ottó Múzeumnak, amelynek festészeti részlege 1980-ban került mai, Görgey úti épületébe, és mára az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye lett. A Miskolci Galéria – a vidék első kiállítási intézményeként – 1974-ben jött létre, amit 1996-ban a Széchenyi utcai Rákóczi-házban helyeztek el. A Szalay Lajos- és a Kondor Béla-gyűjteménynek a Hunyadi utcai Petró-ház ad helyet, Feledy Gyula gyűjteményes kiállítása pedig a Deák téri Feledy-házban tekinthető meg. A Mission Art Galéria fő profilja a kortárs művészet és a nagybányai festészet. Miskolc két nagy, országos jelentőségű kiállítássorozata az Országos grafikai biennálé és a . Előbbit – 2008-tól triennálévá módosulva – 1961 óta rendezik meg, és 2008-ban rendezték meg a huszonötödiket, utóbbinak 20. kiállítását 2009 decemberében nyitották meg. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 579773 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 55717 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23746038 (xsd:integer)
prop-hu:author
prop-hu:authorlink
  • Végvári Lajos (hu)
  • Végvári Lajos (hu)
prop-hu:coauthors
  • Klopfer Ágnes, Kocsisné Kovács Enikő, Zágonyiné Szarvas Beatrix (hu)
  • Klopfer Ágnes, Kocsisné Kovács Enikő, Zágonyiné Szarvas Beatrix (hu)
prop-hu:cím
  • Miskolci művészek (hu)
  • A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26 (hu)
  • A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36 (hu)
  • Miskolci művészek (hu)
  • A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26 (hu)
  • A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36 (hu)
prop-hu:editor
prop-hu:fejezetcím
  • A miskolci fotográfia története (hu)
  • Gondolatok Miskolc és Nagybánya művészeti vonatkozásairól (hu)
  • A miskolci fotográfia története (hu)
  • Gondolatok Miskolc és Nagybánya művészeti vonatkozásairól (hu)
prop-hu:fejezetszerző
  • Goda Gertrud (hu)
  • Tarcai Béla (hu)
  • Goda Gertrud (hu)
  • Tarcai Béla (hu)
prop-hu:hely
  • Miskolc (hu)
  • Miskolc (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
  • 9639271462 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
prop-hu:közreműködők
  • Veres László, Viga Gyula (hu)
  • Dobrossy István, Viga Gyula (hu)
  • Veres László, Viga Gyula (hu)
  • Dobrossy István, Viga Gyula (hu)
prop-hu:location
  • Miskolc (hu)
  • Miskolc (hu)
prop-hu:oldal
  • 759 (xsd:integer)
  • 841 (xsd:integer)
prop-hu:pages
  • 12 (xsd:integer)
  • 52 (xsd:integer)
  • 110 (xsd:integer)
  • 169 (xsd:integer)
  • 207 (xsd:integer)
  • 210 (xsd:integer)
  • 1006 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • dbpedia-hu:Borsod-Abaúj-Zemplén_Megyei_Levéltár
  • II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (hu)
  • Miskolci Galéria, Herman Ottó Múzeum (hu)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Múzeumbaráti Kör Alapítvány (hu)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ (hu)
prop-hu:szerző
  • Dobrik István (hu)
  • Dobrik István (hu)
prop-hu:title
  • Miskolc írásban és képekben 1/1 (hu)
  • Képzőművészek, iparművészek, fotóművészek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (hu)
  • Miskolci művészek (hu)
  • A miskolci képzőművészet múltja. In: Miskolc története 4/2 (hu)
  • Drozsnyik István (hu)
  • Miskolc képzőművészeti élete a 20. század második felében. In: Miskolc a millecentenárium évében 2 (hu)
  • A miskolci képzőművészet története a 20. század első felében. In: Miskolc a millecentenárium évében 2 (hu)
  • Miskolc képzőművészete 1918–1948. In: Miskolci művészek (hu)
  • Miskolc írásban és képekben 1/1 (hu)
  • Képzőművészek, iparművészek, fotóművészek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (hu)
  • Miskolci művészek (hu)
  • A miskolci képzőművészet múltja. In: Miskolc története 4/2 (hu)
  • Drozsnyik István (hu)
  • Miskolc képzőművészeti élete a 20. század második felében. In: Miskolc a millecentenárium évében 2 (hu)
  • A miskolci képzőművészet története a 20. század első felében. In: Miskolc a millecentenárium évében 2 (hu)
  • Miskolc képzőművészete 1918–1948. In: Miskolci művészek (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1977 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 1988 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Miskolc képzőművészete (hu)
  • Miskolc képzőművészete (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of