Property Value
dbo:abstract
  • A mobilfizetés vagy mobil pénztárca egy olyan fizetési szolgáltatás, amelyet mobileszközök segítségével vesznek igénybe. A mobillal fizetők készpénz vagy bankkártya használata helyett a mobiltelefonjukkal fizetnek különböző szolgáltatásokért, kézzel fogható vagy digitális terjesztésű árukért. A hordozható, személyes használatban lévő elektronikus eszközzel történő fizetés ötlete nem új, azonban a műszaki fejlődésnek köszönhetően csak az utóbbi időben vált széles körben alkalmazhatóvá. A mobileszközök (okostelefonok) fejlődése lehetővé tette, hogy az egyre összetettebb, egyre többet tudó mobiltelefonok egyre olcsóbbak legyen, így egyre több ember használja azokat. A kommunikációs technológia fejlődése révén egyre nagyobb sávszélesség és ennek folyományaként egyre több adat áll az eszközök rendelkezésére. A közösségi szoftverek funkcionális értelemben adtak sokat a mobilfizetéshez. Végül a felhő alapú számítástechnika térhódítása hozzájárult ahhoz, hogy a szolgáltatást olyan háttér-infrastruktúra szolgálja ki, ami könnyen skálázható, vagyis a szükséges kapacitásokat dinamikusan lehessen a növekvő igényekhez igazítani. Funkcionális szempontból, az alkalmazott technológia szerint a megoldások a következőképpen csoportosíthatóak: * Bankkártyás fizetések modernizálása, kiegészítése: Számos megoldás született az elmúlt években a hagyományos bankkártyás fizetés „felvirágoztatására”, a tranzakciók számának, volumenének növelésére. A bankkártyát, mint fizetőeszközt megreformáló törekvéseken túl (mint például az online vásárlást támogató webkártya vagy az érintésmentes fizetést lehetővé tévő / kétféle mobilfizetési megközelítéssel találkozunk. 1. * Az egyik esetben a mobileszközre telepített alkalmazás regisztrációkor elkéri a bankkártya adatait, és azt a különböző online (többnyire QR-kódban továbbított) fizetési helyzetekben használja. (Ilyen megoldást jellemzően kártyatársaságok szoktak fejleszteni Magyarországon. Például: Mastercard - Masterpass). 2. * A másik esetben maga a mobileszköz „lép elő” kártyává, és a saját, beépített, érintésmentes adatátvitelt biztosító (ún. NFC) eszközét használja a POS terminálokon. Mindkét esetben maga a tranzakció lényegében a hagyományos bankkártyás eljárásrend szerint bonyolódik le, illetve annak infrastruktúrájára épül. Amellett, hogy felhasználói szemmel modernebb, praktikusabb fizetést tesznek lehetővé, számos fontos problémára nem adnak választ: ehhez is kell a meglehetősen drágán fenntartható infrastruktúra és a kedvezményezett adott esetben csak napok múlva jut a pénzéhez. Ráadásul mindenképpen bankkártya szükséges hozzá, annak minden költségével együtt, és magánszemélyek nem használhatják egymás közötti fizetésre. Jelenleg Magyarországon az alábbiak érhetőek el: GRÁNIT Pay, MKB Pay, Simple by OTP Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben,K&H mobiltárca, Telenor MobilPass * Pénzintézeti mobilalkalmazások: Több hazai pénzintézetnél is mobil fizetési megoldás fejlesztésbe kezdtek. Ezen fejlesztések célja többnyire a saját ügyfélállomány és az ügyfelek által végzett tranzakciók promóciója. A megoldások lényegében leegyszerűsítik, és mobil eszközre helyezik a hagyományos banki átutalást. Hátrányuk, hogy a használatukhoz az adott pénzintézetnél vezetett bankszámla szükséges, és – mivel banki átutalás van a háttérben – átfutási ideje miatt nem használható azonnali fizetésre. * Elektronikus pénz (e-pénz) szolgáltatók: Az e-pénz kibocsátás az EU-ban engedélyköteles tevékenység, Magyarországon a „Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szóló törvény (Hpt.) hatálya alá tartozik, mint pénzügyi szolgáltatás. Az e-pénz szolgáltatók többnyire saját elszámolási rendszert üzemeltetnek, amelyek végrehajtják a pénzügyi tranzakciókat és nyilvántartják a felhasználók egyenlegeit. Ezt nagy vonalakban úgy kell elképzelni, mint egy banki számlavezető rendszert, lényegesen leegyszerűsített funkcionalitással. A mobilfizetők ebben a megoldásban az ismert és használt módokon, módszerekkel (átutalás, készpénzbefizetés, kártyás vásárlás) ún. e-pénzt vásárolnak a kibocsátótól, és azt a számlájukon helyeztetik el. Ezután az egyenleg terhére fizetési megbízásokat adhatnak mobiltelefonjuk segítségével. Az egyenlegfeltöltés nehézségein túllendülve ez a megoldás kiküszöböli az előzőekben említett hátrányokat, ugyanis magánszemélyek között és vásárláskor is lehetővé teszi az azonnali fizetést, emellett a szükséges infrastruktúra is alacsony költségigényű, hiszen a fizetéshez használt eszközök (mobiltelefonok) a felhasználók tulajdonában vannak, a kommunikáció pedig az interneten történik. A mobilfizetési szolgáltatás az Európai Unióban pénzügyi szabályozás alatt áll. (hu)
  • A mobilfizetés vagy mobil pénztárca egy olyan fizetési szolgáltatás, amelyet mobileszközök segítségével vesznek igénybe. A mobillal fizetők készpénz vagy bankkártya használata helyett a mobiltelefonjukkal fizetnek különböző szolgáltatásokért, kézzel fogható vagy digitális terjesztésű árukért. A hordozható, személyes használatban lévő elektronikus eszközzel történő fizetés ötlete nem új, azonban a műszaki fejlődésnek köszönhetően csak az utóbbi időben vált széles körben alkalmazhatóvá. A mobileszközök (okostelefonok) fejlődése lehetővé tette, hogy az egyre összetettebb, egyre többet tudó mobiltelefonok egyre olcsóbbak legyen, így egyre több ember használja azokat. A kommunikációs technológia fejlődése révén egyre nagyobb sávszélesség és ennek folyományaként egyre több adat áll az eszközök rendelkezésére. A közösségi szoftverek funkcionális értelemben adtak sokat a mobilfizetéshez. Végül a felhő alapú számítástechnika térhódítása hozzájárult ahhoz, hogy a szolgáltatást olyan háttér-infrastruktúra szolgálja ki, ami könnyen skálázható, vagyis a szükséges kapacitásokat dinamikusan lehessen a növekvő igényekhez igazítani. Funkcionális szempontból, az alkalmazott technológia szerint a megoldások a következőképpen csoportosíthatóak: * Bankkártyás fizetések modernizálása, kiegészítése: Számos megoldás született az elmúlt években a hagyományos bankkártyás fizetés „felvirágoztatására”, a tranzakciók számának, volumenének növelésére. A bankkártyát, mint fizetőeszközt megreformáló törekvéseken túl (mint például az online vásárlást támogató webkártya vagy az érintésmentes fizetést lehetővé tévő / kétféle mobilfizetési megközelítéssel találkozunk. 1. * Az egyik esetben a mobileszközre telepített alkalmazás regisztrációkor elkéri a bankkártya adatait, és azt a különböző online (többnyire QR-kódban továbbított) fizetési helyzetekben használja. (Ilyen megoldást jellemzően kártyatársaságok szoktak fejleszteni Magyarországon. Például: Mastercard - Masterpass). 2. * A másik esetben maga a mobileszköz „lép elő” kártyává, és a saját, beépített, érintésmentes adatátvitelt biztosító (ún. NFC) eszközét használja a POS terminálokon. Mindkét esetben maga a tranzakció lényegében a hagyományos bankkártyás eljárásrend szerint bonyolódik le, illetve annak infrastruktúrájára épül. Amellett, hogy felhasználói szemmel modernebb, praktikusabb fizetést tesznek lehetővé, számos fontos problémára nem adnak választ: ehhez is kell a meglehetősen drágán fenntartható infrastruktúra és a kedvezményezett adott esetben csak napok múlva jut a pénzéhez. Ráadásul mindenképpen bankkártya szükséges hozzá, annak minden költségével együtt, és magánszemélyek nem használhatják egymás közötti fizetésre. Jelenleg Magyarországon az alábbiak érhetőek el: GRÁNIT Pay, MKB Pay, Simple by OTP Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben,K&H mobiltárca, Telenor MobilPass * Pénzintézeti mobilalkalmazások: Több hazai pénzintézetnél is mobil fizetési megoldás fejlesztésbe kezdtek. Ezen fejlesztések célja többnyire a saját ügyfélállomány és az ügyfelek által végzett tranzakciók promóciója. A megoldások lényegében leegyszerűsítik, és mobil eszközre helyezik a hagyományos banki átutalást. Hátrányuk, hogy a használatukhoz az adott pénzintézetnél vezetett bankszámla szükséges, és – mivel banki átutalás van a háttérben – átfutási ideje miatt nem használható azonnali fizetésre. * Elektronikus pénz (e-pénz) szolgáltatók: Az e-pénz kibocsátás az EU-ban engedélyköteles tevékenység, Magyarországon a „Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szóló törvény (Hpt.) hatálya alá tartozik, mint pénzügyi szolgáltatás. Az e-pénz szolgáltatók többnyire saját elszámolási rendszert üzemeltetnek, amelyek végrehajtják a pénzügyi tranzakciókat és nyilvántartják a felhasználók egyenlegeit. Ezt nagy vonalakban úgy kell elképzelni, mint egy banki számlavezető rendszert, lényegesen leegyszerűsített funkcionalitással. A mobilfizetők ebben a megoldásban az ismert és használt módokon, módszerekkel (átutalás, készpénzbefizetés, kártyás vásárlás) ún. e-pénzt vásárolnak a kibocsátótól, és azt a számlájukon helyeztetik el. Ezután az egyenleg terhére fizetési megbízásokat adhatnak mobiltelefonjuk segítségével. Az egyenlegfeltöltés nehézségein túllendülve ez a megoldás kiküszöböli az előzőekben említett hátrányokat, ugyanis magánszemélyek között és vásárláskor is lehetővé teszi az azonnali fizetést, emellett a szükséges infrastruktúra is alacsony költségigényű, hiszen a fizetéshez használt eszközök (mobiltelefonok) a felhasználók tulajdonában vannak, a kommunikáció pedig az interneten történik. A mobilfizetési szolgáltatás az Európai Unióban pénzügyi szabályozás alatt áll. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1109947 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5592 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23877176 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 20170729013332 (xsd:decimal)
prop-hu:lektor
  • 2014 (xsd:integer)
prop-hu:nincsForrás
  • 2014 (xsd:integer)
prop-hu:szócikkel
  • igen (hu)
  • igen (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Mobilfizetés (hu)
  • Mobilfizetés (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of