Property Value
dbo:abstract
  • Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja. 1874-től tíz évig vezette elnökként a Függetlenségi Pártot, amely azonban mindvégig ellentétekkel terhelt, az egyetértés hiányával küzdő politikai alakulat maradt. Mocsáry nemzetiségpolitikai elképzelései fokozatosan eltávolították tőle saját szövetségeseit is. Politikai pályafutását a Román Nemzeti Párt képviselőjeként fejezte be. 1892-től andornaki birtokán élt. Röpirataiban, cikkeiben továbbra is bírálta a „közösügyi rendszer” visszásságait. Utolsó éveiben a polgári radikálisokhoz közeledett. A kiegyezést, a „deáki reáluniót” nem tartotta jó megoldásnak. Évtizedeken át szorgalmazta a közös minisztériumok és a delegációk eltörlését. Már az 1850-es évek közepén figyelmeztette kortársait a nemzetiségi kérdés fontosságára. Az 1868-as nemzetiségi törvénnyel kezdetben nem értett egyet, ám az általa sovinisztának nevezett irányzat megerősödésével végül ennek következetes végrehajtását kérte számon a mindenkori kormányokon. Röpiratok sorában fejtette ki meggyőződését, hogy az erőltetett magyarosítás és az igazságtalan választási rendszer nyomán állandósult és helytelenül kezelt konfliktusok katasztrófához fognak vezetni. A nemzetiségek követeléseinél sokkal nagyobb veszélyt látott a német expanzióban. Ennek kivédésére a szláv népekkel való szövetkezést ajánlotta. Noha ifjúkorától hirdette azt is, hogy a Kárpát-medence népei között a magyarságé az elsőség („kezében van most is a kétségbe nem vonható s nem is vont suprematia”), ellenfelei többször hazaárulással vádolták meg, széles körben a romános Mocsáriulu gúnynévvel illették. A nemzetiségi sajtó gyakran fehér hollóként, Kasszandraként említette. Utóéletére különös kettősség jellemző: bár életútját részletesen feldolgozták, és fontosabb munkáit, illetve az azokból készült szemelvényeket a 20. század második felében újból kiadták, (el)ismertsége meg sem közelíti a dualizmus korának más nagyjaiét. Népszerűsége a második világháborút követő években volt a legnagyobb, amikor életműve „haladó”, demokratikus vonásait, a Kárpát-medence népeinek békés egymás mellett éléséért tett erőfeszítéseit hangsúlyozták. (hu)
  • Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja. 1874-től tíz évig vezette elnökként a Függetlenségi Pártot, amely azonban mindvégig ellentétekkel terhelt, az egyetértés hiányával küzdő politikai alakulat maradt. Mocsáry nemzetiségpolitikai elképzelései fokozatosan eltávolították tőle saját szövetségeseit is. Politikai pályafutását a Román Nemzeti Párt képviselőjeként fejezte be. 1892-től andornaki birtokán élt. Röpirataiban, cikkeiben továbbra is bírálta a „közösügyi rendszer” visszásságait. Utolsó éveiben a polgári radikálisokhoz közeledett. A kiegyezést, a „deáki reáluniót” nem tartotta jó megoldásnak. Évtizedeken át szorgalmazta a közös minisztériumok és a delegációk eltörlését. Már az 1850-es évek közepén figyelmeztette kortársait a nemzetiségi kérdés fontosságára. Az 1868-as nemzetiségi törvénnyel kezdetben nem értett egyet, ám az általa sovinisztának nevezett irányzat megerősödésével végül ennek következetes végrehajtását kérte számon a mindenkori kormányokon. Röpiratok sorában fejtette ki meggyőződését, hogy az erőltetett magyarosítás és az igazságtalan választási rendszer nyomán állandósult és helytelenül kezelt konfliktusok katasztrófához fognak vezetni. A nemzetiségek követeléseinél sokkal nagyobb veszélyt látott a német expanzióban. Ennek kivédésére a szláv népekkel való szövetkezést ajánlotta. Noha ifjúkorától hirdette azt is, hogy a Kárpát-medence népei között a magyarságé az elsőség („kezében van most is a kétségbe nem vonható s nem is vont suprematia”), ellenfelei többször hazaárulással vádolták meg, széles körben a romános Mocsáriulu gúnynévvel illették. A nemzetiségi sajtó gyakran fehér hollóként, Kasszandraként említette. Utóéletére különös kettősség jellemző: bár életútját részletesen feldolgozták, és fontosabb munkáit, illetve az azokból készült szemelvényeket a 20. század második felében újból kiadták, (el)ismertsége meg sem közelíti a dualizmus korának más nagyjaiét. Népszerűsége a második világháborút követő években volt a legnagyobb, amikor életműve „haladó”, demokratikus vonásait, a Kárpát-medence népeinek békés egymás mellett éléséért tett erőfeszítéseit hangsúlyozták. (hu)
dbo:citizenship
dbo:deathPlace
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 84709 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 68883 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23856699 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Gyurgyák János (hu)
  • Szekfű Gyula (hu)
  • R. Várkonyi Ágnes (hu)
  • Diószegi István (hu)
  • Csorba László (hu)
  • Hajdú-Moharos József (hu)
  • Asztalos Miklós – Pethő Sándor (hu)
  • Bertényi Iván – Gyapay Gábor (hu)
  • Erődi Dániel (hu)
  • Gergely András, szerk (hu)
  • Hanák Péter, szerk (hu)
  • Kovács Endre, főszerk (hu)
  • Kristó Gyula – Barta János – Gergely Jenő (hu)
  • Litván György – Varga F. János, összeáll (hu)
  • Mocsáry Lajos (hu)
  • Molnár Erik, főszerk (hu)
  • Romsics Ignác, főszerk (hu)
  • Szatmári Mór (hu)
  • Tóth Ede (hu)
  • Tóth Ede, szerk (hu)
  • Veliky János, szerk (hu)
  • Gyurgyák János (hu)
  • Szekfű Gyula (hu)
  • R. Várkonyi Ágnes (hu)
  • Diószegi István (hu)
  • Csorba László (hu)
  • Hajdú-Moharos József (hu)
  • Asztalos Miklós – Pethő Sándor (hu)
  • Bertényi Iván – Gyapay Gábor (hu)
  • Erődi Dániel (hu)
  • Gergely András, szerk (hu)
  • Hanák Péter, szerk (hu)
  • Kovács Endre, főszerk (hu)
  • Kristó Gyula – Barta János – Gergely Jenő (hu)
  • Litván György – Varga F. János, összeáll (hu)
  • Mocsáry Lajos (hu)
  • Molnár Erik, főszerk (hu)
  • Romsics Ignác, főszerk (hu)
  • Szatmári Mór (hu)
  • Tóth Ede (hu)
  • Tóth Ede, szerk (hu)
  • Veliky János, szerk (hu)
prop-hu:gyermekei
  • Mocsáry Imre (hu)
  • Mocsáry Imre (hu)
prop-hu:halálDátuma
  • 1916 (xsd:integer)
prop-hu:halálHelye
prop-hu:házastárs
  • Lux Anna (hu)
  • Lux Anna (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Karánsebesi képviselőként 1888-ban (hu)
  • Karánsebesi képviselőként 1888-ban (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Pest (hu)
  • H. n. (hu)
  • Nagy-Kikinda (hu)
  • Budapest (hu)
  • Pest (hu)
  • H. n. (hu)
  • Nagy-Kikinda (hu)
prop-hu:nemzetiség
prop-hu:név
  • Mocsáry Lajos (hu)
  • Mocsáry Lajos (hu)
prop-hu:publisher
  • Akadémiai, 1967 (hu)
  • Akadémiai, 1973 (hu)
  • Akadémiai, 1987. (hu)
  • Akadémiai, 2007. 488–772. (hu)
  • Amicus, 1928 (hu)
  • Gondolat, 1967. (hu)
  • Hungaria, 1886. (hu)
  • Kárpát–Pannon, 2000 (hu)
  • Lantos, 1933 (hu)
  • Maecenas, 1992 (hu)
  • Magvető, 1991 (hu)
  • Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 (hu)
  • Osiris, 2002 (hu)
  • Osiris, 2003. 360–384. (hu)
  • Osiris, 2007 (hu)
  • Pannonica, 2000. (hu)
  • Pannonica, 2002 (hu)
  • Ráth Mór, 1858. (hu)
  • Singer és Wolfner, 1886. (hu)
  • Tankönyvkiadó, 1975. (hu)
  • Tankönyvkiadó, 1979 (hu)
  • Vince, 1999 (hu)
  • ÁKV – Maecenas, 1989 (hu)
  • Akadémiai, 1967 (hu)
  • Akadémiai, 1973 (hu)
  • Akadémiai, 1987. (hu)
  • Akadémiai, 2007. 488–772. (hu)
  • Amicus, 1928 (hu)
  • Gondolat, 1967. (hu)
  • Hungaria, 1886. (hu)
  • Kárpát–Pannon, 2000 (hu)
  • Lantos, 1933 (hu)
  • Maecenas, 1992 (hu)
  • Magvető, 1991 (hu)
  • Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 (hu)
  • Osiris, 2002 (hu)
  • Osiris, 2003. 360–384. (hu)
  • Osiris, 2007 (hu)
  • Pannonica, 2000. (hu)
  • Pannonica, 2002 (hu)
  • Ráth Mór, 1858. (hu)
  • Singer és Wolfner, 1886. (hu)
  • Tankönyvkiadó, 1975. (hu)
  • Tankönyvkiadó, 1979 (hu)
  • Vince, 1999 (hu)
  • ÁKV – Maecenas, 1989 (hu)
prop-hu:szakma
  • közíró, politikus (hu)
  • közíró, politikus (hu)
prop-hu:szülei
  • Mocsáry Imre (hu)
  • Sréter Franciska (hu)
  • Mocsáry Imre (hu)
  • Sréter Franciska (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 1826 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:title
  • Három nemzedék és ami utána következik (hu)
  • Magyarország története a 19. században (hu)
  • Nemzetiség (hu)
  • Magyarország története (hu)
  • Jászi Oszkár válogatott levelei (hu)
  • Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története (hu)
  • A tizenkilencedik század története (hu)
  • Húsz esztendő parlamenti viharai (hu)
  • Magyar településtár (hu)
  • Magyarország rövid története (hu)
  • Magyarország története 1848–1890 II (hu)
  • Magyarország története II (hu)
  • Magyarország története előidőktől 2000-ig (hu)
  • Mocsáry Lajos emlékkönyv 1826–1976. (hu)
  • Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete (hu)
  • Néhány szó a nemzetiségi kérdésről (hu)
  • Polgárosodás és szabadság (hu)
  • Rövid magyar történet 1606–1939 (hu)
  • A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig (hu)
  • A Ferenc József-i kor. Magyarország története 1849–1918 (hu)
  • Észrevételek Mocsáry Lajos röpiratára (hu)
  • A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban II. A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon 1830–1860 (hu)
  • Magyarország története 1849–1918. Az abszolutizmus és a dualizmus kora (hu)
  • Három nemzedék és ami utána következik (hu)
  • Magyarország története a 19. században (hu)
  • Nemzetiség (hu)
  • Magyarország története (hu)
  • Jászi Oszkár válogatott levelei (hu)
  • Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története (hu)
  • A tizenkilencedik század története (hu)
  • Húsz esztendő parlamenti viharai (hu)
  • Magyar településtár (hu)
  • Magyarország rövid története (hu)
  • Magyarország története 1848–1890 II (hu)
  • Magyarország története II (hu)
  • Magyarország története előidőktől 2000-ig (hu)
  • Mocsáry Lajos emlékkönyv 1826–1976. (hu)
  • Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete (hu)
  • Néhány szó a nemzetiségi kérdésről (hu)
  • Polgárosodás és szabadság (hu)
  • Rövid magyar történet 1606–1939 (hu)
  • A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig (hu)
  • A Ferenc József-i kor. Magyarország története 1849–1918 (hu)
  • Észrevételek Mocsáry Lajos röpiratára (hu)
  • A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban II. A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon 1830–1860 (hu)
  • Magyarország története 1849–1918. Az abszolutizmus és a dualizmus kora (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Mocsáry Lajos (hu)
  • Mocsáry Lajos (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:utolsóVezető of
is foaf:primaryTopic of