| dbo:abstract
|
- A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb. Egyrészt egy bizonyos modalitást kifejezhet több ige, másrészt egyazon ige több modalitást fejezhet ki (láss példákat a továbbiakban). Nincs egyetértés nyelvészek között azt illetően, hogy mennyire grammatikai vagy lexikai a modális igével való kifejezése a modalitásnak. Ez annak tudható be, hogy az igék különböző mértékben hordoznak fogalmi (lexikai) és grammatikai jelentéseket. Vannak olyan igék, amelyeknek csupán modális jelentésük van, és csak más igével vagy igenévvel társítva használják őket. Olyan igék is vannak, amelyek fogalmi jelentése modális, akkor is, ha nincsenek más igével vagy igenévvel társítva. Más igéknek alapjelentése nem modális, de más igével vagy igenévvel társítva van ilyen jelentésük. Az első kategóriába tartozó igéket szokták modális segédigéknek nevezni, a második és a harmadik csoporthoz tartozókat illetően pedig azok, akik grammatikalitást látnak egyik vagy másik igében, többféle kritérium szerint, modális igéknek vagy modális segédigéknek tekintik őket. (hu)
- A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb. Egyrészt egy bizonyos modalitást kifejezhet több ige, másrészt egyazon ige több modalitást fejezhet ki (láss példákat a továbbiakban). Nincs egyetértés nyelvészek között azt illetően, hogy mennyire grammatikai vagy lexikai a modális igével való kifejezése a modalitásnak. Ez annak tudható be, hogy az igék különböző mértékben hordoznak fogalmi (lexikai) és grammatikai jelentéseket. Vannak olyan igék, amelyeknek csupán modális jelentésük van, és csak más igével vagy igenévvel társítva használják őket. Olyan igék is vannak, amelyek fogalmi jelentése modális, akkor is, ha nincsenek más igével vagy igenévvel társítva. Más igéknek alapjelentése nem modális, de más igével vagy igenévvel társítva van ilyen jelentésük. Az első kategóriába tartozó igéket szokták modális segédigéknek nevezni, a második és a harmadik csoporthoz tartozókat illetően pedig azok, akik grammatikalitást látnak egyik vagy másik igében, többféle kritérium szerint, modális igéknek vagy modális segédigéknek tekintik őket. (hu)
|
