| dbo:abstract
|
- Moldova történelme az őskőkorban kezdődött, az ember legkorábbi nyomai területén kb. egymillió évesek. A rézkorban itt fejlődött ki a cucuteni kultúra, melynek települései ekkor egész Európában a legnépesebbek voltak. A vaskorban déli, sztyeppei részén a kimmerek, majd a szkíták, az erdős zónában pedig trákok telepedtek le. A helyi trákokból jöttek létre a géták, akik a szomszédos dákokkal léptek szövetségre. A népvándorlás korában Moldova területe előbb a gótok, majd a hunok uralma alá került, az 5. századtól pedig szlávok települtek le. A 9. században az etelközi magyarok, utána pedig a besenyők, majd a kunok szállták meg a területet. A 12. századtól oláhok kezdtek beköltözni a Kárpátok és a Dnyeszter közére és idővel többségbe kerültek. A tatárjárás után egy évszázadig az Arany Horda uralta a régiót. Az 1340-es években a magyarok a Dnyeszter mögé űzték a tatárokat és Nagy Lajos megbízásából Dragoș máramarosi vajda megalapította a . Utódai még 14. században elszakadtak a Magyar Királyságtól és hol lengyel, hol magyar szövetségben sikeresen lavíroztak a szomszédos nagyhatalmak között, míg a 16. század közepén kénytelenek nem lettek behódolni a török szultánnak. Moldva török vazallus maradt egészen a 18. század végéig, amikor a Prut folyótól keletre eső részét – Besszarábiát – Oroszország el nem csatolta. Nyugati fele a 19. század közepén egyesült Havasalfölddel. Besszarábia az első világháború végéig a cári birodalom része volt, de az orosz forradalom idején kikiáltották a független , amely a megszálló román hadsereg nyomására csatlakozott a Román Királysághoz. 1940-ben, a Molotov-Ribbentrop paktumot követően a Szovjetunió ultimátumban követelte Besszarábia visszaadását és a követelést Bukarest kénytelen volt teljesíteni. Létrejött a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság. Egy évvel később, 1942 nyarán Románia csatlakozott a Szovjetunió elleni német támadáshoz, visszacsatolta Besszarábiát és megszállta a Déli-Bugig terjedő Transznisztriát. A második világháború végén Moldávia visszakerült a Szovjetunióhoz, amelytől 1991-ben Moldovai Köztársaság néven kimondta függetlenségét. Mivel a kisebbségek tartottak a Romániához való csatlakozástól, kikiáltották autonómiájukat. A moldáv kormány a török nyelvű gagauzokkal sikeresen megegyezett, de az orosz-ukrán Dnyesztermelléki Köztársaság a szovjet 14. hadsereg segítségével de facto független államot hozott létre, amelyet azonban egyetlen ENSZ-tagállam sem ismer el. (hu)
- Moldova történelme az őskőkorban kezdődött, az ember legkorábbi nyomai területén kb. egymillió évesek. A rézkorban itt fejlődött ki a cucuteni kultúra, melynek települései ekkor egész Európában a legnépesebbek voltak. A vaskorban déli, sztyeppei részén a kimmerek, majd a szkíták, az erdős zónában pedig trákok telepedtek le. A helyi trákokból jöttek létre a géták, akik a szomszédos dákokkal léptek szövetségre. A népvándorlás korában Moldova területe előbb a gótok, majd a hunok uralma alá került, az 5. századtól pedig szlávok települtek le. A 9. században az etelközi magyarok, utána pedig a besenyők, majd a kunok szállták meg a területet. A 12. századtól oláhok kezdtek beköltözni a Kárpátok és a Dnyeszter közére és idővel többségbe kerültek. A tatárjárás után egy évszázadig az Arany Horda uralta a régiót. Az 1340-es években a magyarok a Dnyeszter mögé űzték a tatárokat és Nagy Lajos megbízásából Dragoș máramarosi vajda megalapította a . Utódai még 14. században elszakadtak a Magyar Királyságtól és hol lengyel, hol magyar szövetségben sikeresen lavíroztak a szomszédos nagyhatalmak között, míg a 16. század közepén kénytelenek nem lettek behódolni a török szultánnak. Moldva török vazallus maradt egészen a 18. század végéig, amikor a Prut folyótól keletre eső részét – Besszarábiát – Oroszország el nem csatolta. Nyugati fele a 19. század közepén egyesült Havasalfölddel. Besszarábia az első világháború végéig a cári birodalom része volt, de az orosz forradalom idején kikiáltották a független , amely a megszálló román hadsereg nyomására csatlakozott a Román Királysághoz. 1940-ben, a Molotov-Ribbentrop paktumot követően a Szovjetunió ultimátumban követelte Besszarábia visszaadását és a követelést Bukarest kénytelen volt teljesíteni. Létrejött a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság. Egy évvel később, 1942 nyarán Románia csatlakozott a Szovjetunió elleni német támadáshoz, visszacsatolta Besszarábiát és megszállta a Déli-Bugig terjedő Transznisztriát. A második világháború végén Moldávia visszakerült a Szovjetunióhoz, amelytől 1991-ben Moldovai Köztársaság néven kimondta függetlenségét. Mivel a kisebbségek tartottak a Romániához való csatlakozástól, kikiáltották autonómiájukat. A moldáv kormány a török nyelvű gagauzokkal sikeresen megegyezett, de az orosz-ukrán Dnyesztermelléki Köztársaság a szovjet 14. hadsereg segítségével de facto független államot hozott létre, amelyet azonban egyetlen ENSZ-tagállam sem ismer el. (hu)
|
