| dbo:abstract
|
- Moncada, Fidel Castro első csatája (Moncada, Premier combat de Fidel Castro) Robert Merle Goncourt-díjas francia író 1965-ben írt riportregénye. Az író, a történelmi tények pontos bemutatásával tárja elénk a kubai nép szabadságvágyát, a Movimiento mozgalom szerveződését és megerősödését, valamint a Moncada laktanya 1953. július 26-i ostromát, – a Fidel Castro vezette kubai forradalom első eseményét, – amely elbukott ugyan, de megingatta a Batista-rezsim megdönthetetlenségének mítoszát. A történelmi paradoxon, hogy Kuba – az USA tőszomszédságában fekvő kis szigetország – elsőként tört ki a latin-amerikai országokat általánosan jellemző elmaradottságért felelős észak-amerikai uralom alól, felkeltette Merle írói kíváncsiságát. Tíz évvel Moncada után, a változást előidéző események és személyek nyomába eredt, és az írásos emlékek valamint 61 szemtanú elbeszélése nyomán rekonstruálta a forradalom „keletkezését”. Az anyaggyűjtés során Merle-t ámulatba ejtette, hogy e „többnyire szerény környezetből származó” emberek elfogulatlanul, „ékesszólóan és majdnem mindig humorral nyilatkoztak. Húszéves fejjel kockára tették az életüket, hogy hazájukat megszabadítsák a diktátortól, börtönben, száműzetésben éltek, vagy partizánharcokban vettek részt, míg győzött a forradalom, s akkor visszatértek egykori mesterségükhöz, senkitől semmit se kérve, és nem érezve hősnek magukat.” (hu)
- Moncada, Fidel Castro első csatája (Moncada, Premier combat de Fidel Castro) Robert Merle Goncourt-díjas francia író 1965-ben írt riportregénye. Az író, a történelmi tények pontos bemutatásával tárja elénk a kubai nép szabadságvágyát, a Movimiento mozgalom szerveződését és megerősödését, valamint a Moncada laktanya 1953. július 26-i ostromát, – a Fidel Castro vezette kubai forradalom első eseményét, – amely elbukott ugyan, de megingatta a Batista-rezsim megdönthetetlenségének mítoszát. A történelmi paradoxon, hogy Kuba – az USA tőszomszédságában fekvő kis szigetország – elsőként tört ki a latin-amerikai országokat általánosan jellemző elmaradottságért felelős észak-amerikai uralom alól, felkeltette Merle írói kíváncsiságát. Tíz évvel Moncada után, a változást előidéző események és személyek nyomába eredt, és az írásos emlékek valamint 61 szemtanú elbeszélése nyomán rekonstruálta a forradalom „keletkezését”. Az anyaggyűjtés során Merle-t ámulatba ejtette, hogy e „többnyire szerény környezetből származó” emberek elfogulatlanul, „ékesszólóan és majdnem mindig humorral nyilatkoztak. Húszéves fejjel kockára tették az életüket, hogy hazájukat megszabadítsák a diktátortól, börtönben, száműzetésben éltek, vagy partizánharcokban vettek részt, míg győzött a forradalom, s akkor visszatértek egykori mesterségükhöz, senkitől semmit se kérve, és nem érezve hősnek magukat.” (hu)
|
