| dbo:abstract
|
- A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt. Területét tekintve csak a Brit Birodalom előzte meg, de annak a területe tagolt volt. A birodalmat Temüdzsin hozta létre, aki 1201-ben vette föl a Dzsingisz nevet és lett a mongolok egy csoportjának kánja. Ezután hódoltatott minden mongol törzset, a tatárokat, a kereiteket, a najmanokat és a , akik így 1206-ban nagykánjukká, minden mongolok császárává választották, és az egyesített, keleten mongoloknak, nyugaton tatároknak nevezett törzsekkel meghódította Ázsia és Kelet-Európa nagy részét. Dzsingisz a hatalommegosztás jegyében már életében felosztotta fiai között a birodalmat, egy-egy birodalomrészt juttatva nekik közvetlen kormányzati területként, persze saját császári fősége alatt. Dzsingisz halála után utódai is folytatták a terjeszkedést, így a Mongol Birodalom legnagyobb kiterjedését 1270 körül érte el Dzsingisz unokája, Kubiláj uralkodása idején. Bukását 1368-ra datáljuk, amikor is a nagykánok által uralt magterületet, a Kubiláj által alapított Jüan-dinasztia-beli Kínát megdöntötték a Mingek. Dzsingisz egyik leszármazottja, Timur Lenk fellépett ugyan egy nagyszabású mongol restaurációs kísérlet érdekében a 14-15. század fordulóján, és óriási területeket sikerült egyesítenie, de kísérlete nem járt teljes sikerrel. A Mongol Birodalom egyes utódállamai egyébként még évszázadokig fennmaradtak, bizonyítva ezzel a Dzsingisz és közvetlen utódai által létrehozott államszervezet zsenialitását. (hu)
- A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt. Területét tekintve csak a Brit Birodalom előzte meg, de annak a területe tagolt volt. A birodalmat Temüdzsin hozta létre, aki 1201-ben vette föl a Dzsingisz nevet és lett a mongolok egy csoportjának kánja. Ezután hódoltatott minden mongol törzset, a tatárokat, a kereiteket, a najmanokat és a , akik így 1206-ban nagykánjukká, minden mongolok császárává választották, és az egyesített, keleten mongoloknak, nyugaton tatároknak nevezett törzsekkel meghódította Ázsia és Kelet-Európa nagy részét. Dzsingisz a hatalommegosztás jegyében már életében felosztotta fiai között a birodalmat, egy-egy birodalomrészt juttatva nekik közvetlen kormányzati területként, persze saját császári fősége alatt. Dzsingisz halála után utódai is folytatták a terjeszkedést, így a Mongol Birodalom legnagyobb kiterjedését 1270 körül érte el Dzsingisz unokája, Kubiláj uralkodása idején. Bukását 1368-ra datáljuk, amikor is a nagykánok által uralt magterületet, a Kubiláj által alapított Jüan-dinasztia-beli Kínát megdöntötték a Mingek. Dzsingisz egyik leszármazottja, Timur Lenk fellépett ugyan egy nagyszabású mongol restaurációs kísérlet érdekében a 14-15. század fordulóján, és óriási területeket sikerült egyesítenie, de kísérlete nem járt teljes sikerrel. A Mongol Birodalom egyes utódállamai egyébként még évszázadokig fennmaradtak, bizonyítva ezzel a Dzsingisz és közvetlen utódai által létrehozott államszervezet zsenialitását. (hu)
|
