| dbo:abstract
|
- Montenegró az első világháborúban 1914 augusztusától vett részt hadviselő félként az antant oldalán, katonai segítséget nyújtva Szerbiának. Az 1878-as berlini kongresszust követően hivatalosan is függetlennek elismert Montenegró a XIX-XX. század fordulóján sikeresen növelte területét, majd Szerbiával, Görögországgal és Bulgáriával közösen létrehozta a törökellenes Balkán-szövetséget. 1912. október 8-án Montenegró hadat üzent az Oszmán Birodalomnak, majd az így kitörő első Balkán-háborúban a győztes szövetség tagjaként ismét sikeresen kitolta határait, bár kénytelen volt kivonulni az általa elfoglalt Szkutariból. Az ország a második Balkán-háborúban kiállt szerb szövetségese mellett a bolgárok ellen, mely együttműködés a világháború kitörése után is fennállt. Montenegró 1914. augusztus 7-ei hadba lépését követően a viszonylag kis létszámú, de harcedzett montenegrói hadsereg több ezer tagja vett részt a Drina folyó felső folyásánál folytatott harcokban az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai ellen, továbbá pedig a Cattarói-öböl felett magasodó kiépített montenegrói erődök ágyúzták a Császári és Királyi Haditengerészet hadihajóit, amelyek egészen augusztus 16-áig blokád alá vonták a balkáni királyságot. Az 1915 októberében bekövetkezett, döntő osztrák-magyar, német és bolgár támadás következtében a szerb hadsereg összeomlott, és megkezdte visszavonulását Albánia felé. A Montenegró elleni osztrák–magyar offenzíva 1916. január 5-én kezdődött meg. A túlerővel küzdő montenegrói csapatok taktikai győzelmet arattak a január 6–7-én vívott , azonban ez csak késleltette a vereséget. A királyság január 13-án fegyverszünetet kért a monarchiától, amit 1916. január 16-án írtak alá a két ország képviselői. (hu)
- Montenegró az első világháborúban 1914 augusztusától vett részt hadviselő félként az antant oldalán, katonai segítséget nyújtva Szerbiának. Az 1878-as berlini kongresszust követően hivatalosan is függetlennek elismert Montenegró a XIX-XX. század fordulóján sikeresen növelte területét, majd Szerbiával, Görögországgal és Bulgáriával közösen létrehozta a törökellenes Balkán-szövetséget. 1912. október 8-án Montenegró hadat üzent az Oszmán Birodalomnak, majd az így kitörő első Balkán-háborúban a győztes szövetség tagjaként ismét sikeresen kitolta határait, bár kénytelen volt kivonulni az általa elfoglalt Szkutariból. Az ország a második Balkán-háborúban kiállt szerb szövetségese mellett a bolgárok ellen, mely együttműködés a világháború kitörése után is fennállt. Montenegró 1914. augusztus 7-ei hadba lépését követően a viszonylag kis létszámú, de harcedzett montenegrói hadsereg több ezer tagja vett részt a Drina folyó felső folyásánál folytatott harcokban az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai ellen, továbbá pedig a Cattarói-öböl felett magasodó kiépített montenegrói erődök ágyúzták a Császári és Királyi Haditengerészet hadihajóit, amelyek egészen augusztus 16-áig blokád alá vonták a balkáni királyságot. Az 1915 októberében bekövetkezett, döntő osztrák-magyar, német és bolgár támadás következtében a szerb hadsereg összeomlott, és megkezdte visszavonulását Albánia felé. A Montenegró elleni osztrák–magyar offenzíva 1916. január 5-én kezdődött meg. A túlerővel küzdő montenegrói csapatok taktikai győzelmet arattak a január 6–7-én vívott , azonban ez csak késleltette a vereséget. A királyság január 13-án fegyverszünetet kért a monarchiától, amit 1916. január 16-án írtak alá a két ország képviselői. (hu)
|
