| dbo:abstract
|
- A Monty Python Repülő Cirkusza (eredeti címén Monty Python's Flying Circus, az utolsó szezonban pedig Monty Python) a Monty Python-csoport rendkívül népszerű komédia-sorozata volt, melynek nyomán a csoport világszerte ismertté vált. A műsorban fontos szerepet kaptak a való életben lehetetlen vagy nagyon kis valószínűséggel megtörténő esetek, a két- vagy többértelmű humor, a vizuális humor és a slusszpoén hiánya. A műsorok szerves részét alkották Terry Gilliam animációi, melyek tudatfolyamhoz hasonló módon kapcsolták össze a jeleneteket. Az első részt 1969. szeptember 7-én vették fel és október 5-én került adásba a BBC1-en. Ezt a következő négy szezonban még 44 epizód követte. A műsor gyakran tette gúny tárgyává a britek mindennapi életének jellemzőit (leginkább a diplomával rendelkezőkét), alkalmanként viszont politikai töltetű jeleneteket is készítettek. A Pythonok mindegyike felsőfokú végzettséggel rendelkezett (Graham Chapman, John Cleese és Eric Idle a Cambridge-i, Terry Jones és Michael Palin pedig az Oxfordi Egyetem hallgatója volt; az amerikai Terry Gilliam az nevű Los Angeles-i művészeti iskola diákja volt), ezért a jelenetekben gyakran felbukkannak filozófusok, írók, irodalmi és történelmi személyiségek nevei. A sorozat szerkezetére és magára a csoportra is a hagyományos, jelenetek füzéréből álló műsoroknál sokkal mélyebb hatást gyakorolt Spike Milligan című komédia-sorozata. Szándékuk az volt, hogy az addigitól teljesen különböző, egyetlen skatulyába sem sorolható dolgot hozzanak létre. Ez sikerült is: a Monty Python stílusát idéző alkotásokat ma már a pythoneszk névvel illetik. Ennek ellenére Terry Jones szerint az, hogy a szótárban egy új szó tőlük ered, azt mutatja, mennyire melléfogtak. A csoport humorát , szürreálisnak, dadaistának és helyzetkomédiának is lehet nevezni. A sorozat híres főcímzenéje A szabadság harangja című művének bevezető része. (hu)
- A Monty Python Repülő Cirkusza (eredeti címén Monty Python's Flying Circus, az utolsó szezonban pedig Monty Python) a Monty Python-csoport rendkívül népszerű komédia-sorozata volt, melynek nyomán a csoport világszerte ismertté vált. A műsorban fontos szerepet kaptak a való életben lehetetlen vagy nagyon kis valószínűséggel megtörténő esetek, a két- vagy többértelmű humor, a vizuális humor és a slusszpoén hiánya. A műsorok szerves részét alkották Terry Gilliam animációi, melyek tudatfolyamhoz hasonló módon kapcsolták össze a jeleneteket. Az első részt 1969. szeptember 7-én vették fel és október 5-én került adásba a BBC1-en. Ezt a következő négy szezonban még 44 epizód követte. A műsor gyakran tette gúny tárgyává a britek mindennapi életének jellemzőit (leginkább a diplomával rendelkezőkét), alkalmanként viszont politikai töltetű jeleneteket is készítettek. A Pythonok mindegyike felsőfokú végzettséggel rendelkezett (Graham Chapman, John Cleese és Eric Idle a Cambridge-i, Terry Jones és Michael Palin pedig az Oxfordi Egyetem hallgatója volt; az amerikai Terry Gilliam az nevű Los Angeles-i művészeti iskola diákja volt), ezért a jelenetekben gyakran felbukkannak filozófusok, írók, irodalmi és történelmi személyiségek nevei. A sorozat szerkezetére és magára a csoportra is a hagyományos, jelenetek füzéréből álló műsoroknál sokkal mélyebb hatást gyakorolt Spike Milligan című komédia-sorozata. Szándékuk az volt, hogy az addigitól teljesen különböző, egyetlen skatulyába sem sorolható dolgot hozzanak létre. Ez sikerült is: a Monty Python stílusát idéző alkotásokat ma már a pythoneszk névvel illetik. Ennek ellenére Terry Jones szerint az, hogy a szótárban egy új szó tőlük ered, azt mutatja, mennyire melléfogtak. A csoport humorát , szürreálisnak, dadaistának és helyzetkomédiának is lehet nevezni. A sorozat híres főcímzenéje A szabadság harangja című művének bevezető része. (hu)
|
