| dbo:abstract
|
- A morlák (szerbhorvátul: Morlaci, Crni Vlasi, cirill betükkel: Морлаци) elnevezést egy Hercegovinában, Likában és Dalmát Zagorában élő keresztény paraszti közösségre értették. Nem konkrét etnikumot jelölt, összefoglaló kifejezés volt. A nevet kezdetben a horvát hegyekben élő vlach állattenyésztő közösségre használták a 14.század második fele és a 16. század eleje között. Később, mikor ez a közösség a 17. században a velencei–török határnál időzött, akkor a megnevezés a szláv nyelvű, főleg görögkeleti, és kisebb mértékben a római katolikus rész között oszlott meg. A megnevezés a 18. század végére megszűnt etnikai csoportot jelölni és sértő felhangot kapott, de társadalmi vagy kulturális antropológiai tekintetben megújult. A 19. századi nemzetté válások idejében Dalmát Zagora lakossága vagy horvát, vagy szerb etnikai identitást vett fel, de némely közös társadalmi-kulturális vonást mégis megőrzött. (hu)
- A morlák (szerbhorvátul: Morlaci, Crni Vlasi, cirill betükkel: Морлаци) elnevezést egy Hercegovinában, Likában és Dalmát Zagorában élő keresztény paraszti közösségre értették. Nem konkrét etnikumot jelölt, összefoglaló kifejezés volt. A nevet kezdetben a horvát hegyekben élő vlach állattenyésztő közösségre használták a 14.század második fele és a 16. század eleje között. Később, mikor ez a közösség a 17. században a velencei–török határnál időzött, akkor a megnevezés a szláv nyelvű, főleg görögkeleti, és kisebb mértékben a római katolikus rész között oszlott meg. A megnevezés a 18. század végére megszűnt etnikai csoportot jelölni és sértő felhangot kapott, de társadalmi vagy kulturális antropológiai tekintetben megújult. A 19. századi nemzetté válások idejében Dalmát Zagora lakossága vagy horvát, vagy szerb etnikai identitást vett fel, de némely közös társadalmi-kulturális vonást mégis megőrzött. (hu)
|
