| dbo:abstract
|
- A morális pánik kifejezés arra a jelenségre utal, amikor a média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatási stílusa révén egy - könnyen azonosíthatóvá tett - csoport vagy egy bizonyos csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosítja az emberekben. Ez igen erős autoritatív megoldásokat sürgető közhangulatot alakít ki, melyre a hatóságok törvényi szigorításokkal válaszolnak. A fokozott intézményi és közfigyelemhatásra növekszik a jelenség regisztrált eseteinek száma, így legitimálva a rend helyreállítása érdekében tett lépéseket. A morális pánik nyomot hagyhat a társadalom jogrendszerén, a társadalmi rend fenntartásával megbízott intézmények eljárásain, a társadalmi normák rendszerén. A folyamat során alkotott szimbolikus képzetek beépülnek a társadalmi hiedelemrendszerbe, az itt kialakult népszerű képek leegyszerűsítő magyarázatot biztosítanak a társadalmi rendről szóló laikus elképzelések számára. A fogalom megalkotója 20. századi angol filozófus és szociológus. Minden morális pániknak van bűnbakja, aki valós, lehet ez személy vagy csoport. Több elmélet is ismert kialakulásával kapcsolatban: 1.
* Az érdekcsoport elmélet szerint saját szorongásaik miatt kelt morális pánikot a média, valamint egyes érdekcsoportok. 2.
* Az elit-elmélet szerint morális pánikot az elit (papok, utalkodók, nemesek) generál, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról. 3.
* A grassroots-elmélet szerint a közösség valódi szorongása jelenik meg morális pánik formájában, melyet a média felnagyít. A morális pánik fogalmának értelmezésén keresztük juthatunk el a latens félelem fogalmának megértéséhez is. (hu)
- A morális pánik kifejezés arra a jelenségre utal, amikor a média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatási stílusa révén egy - könnyen azonosíthatóvá tett - csoport vagy egy bizonyos csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosítja az emberekben. Ez igen erős autoritatív megoldásokat sürgető közhangulatot alakít ki, melyre a hatóságok törvényi szigorításokkal válaszolnak. A fokozott intézményi és közfigyelemhatásra növekszik a jelenség regisztrált eseteinek száma, így legitimálva a rend helyreállítása érdekében tett lépéseket. A morális pánik nyomot hagyhat a társadalom jogrendszerén, a társadalmi rend fenntartásával megbízott intézmények eljárásain, a társadalmi normák rendszerén. A folyamat során alkotott szimbolikus képzetek beépülnek a társadalmi hiedelemrendszerbe, az itt kialakult népszerű képek leegyszerűsítő magyarázatot biztosítanak a társadalmi rendről szóló laikus elképzelések számára. A fogalom megalkotója 20. századi angol filozófus és szociológus. Minden morális pániknak van bűnbakja, aki valós, lehet ez személy vagy csoport. Több elmélet is ismert kialakulásával kapcsolatban: 1.
* Az érdekcsoport elmélet szerint saját szorongásaik miatt kelt morális pánikot a média, valamint egyes érdekcsoportok. 2.
* Az elit-elmélet szerint morális pánikot az elit (papok, utalkodók, nemesek) generál, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról. 3.
* A grassroots-elmélet szerint a közösség valódi szorongása jelenik meg morális pánik formájában, melyet a média felnagyít. A morális pánik fogalmának értelmezésén keresztük juthatunk el a latens félelem fogalmának megértéséhez is. (hu)
|
