| dbo:abstract
|
- A Mozaik az egyik legnépszerűbb képregényújság, amelyet először 1955-ben adtak ki az NDK-ban. Jelenleg a Mozaik a legrégebben megszakítatlanul futó német képregény. A képregényt a kezdetekben Hannes Hegen (eredetileg Johannes Hegenbarth; * 1925, † 2014) rajzolta és írta, az idők során munkáját egyre népesebb csapat támogatta. A képregény eleinte háromhavonta, majd havonta jelent meg. Főhőse a három manó Dig, Dag és Digedag (közös nevük: Digedagék), akik jellemükben nem sokban különböznek egymástól. A három manó a történelemben számos kalandot él meg: az egyes, általában egy-kétéves szériák egy-egy történelmi korhoz kötődtek: a manók így jártak az ókori Rómában, a világűrben, a nagy feltalálók korában, a középkori Velencében, a XIX. század végi Amerikában vagy a XIX. század eleji Török Birodalomban. 1975-ben a kiadó (Verlag Junge Welt) és Hannes Hegen összeveszett, ennek a következménye az lett, hogy a Mozaik bár folytatódott, de új szereplőkkel: Abrax, Brabax és Califax (közösen: Abrafaxok) elődeikkel ellentétben jól megkülönböztethetők egymástól: Abrax a bátor, néha vakmerő, Brabax a tudományok elkötelezettje, Califax a jószívű haspók. Az új főszereplőket Hegen munkatársa, Lona Rietschel tervezte meg, a lapot Hegen egykori munkatársai vitték tovább. A manók változatlanul történelmi korokon keresztül kalandoznak: jártak így többek között a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon, de az ókori Egyiptomtól a világgazdasági válsággal érintett Amerikáig a legkülönbözőbb korokban és helyszíneken. Az egyes szériákban általában akad egy-egy szövetséges kísérő, és egy-egy ellenség, utóbbiak közül kiemelkedik a Mozaik talán legsikerültebb alakja, Csetepaté márki. A német egyesítés után a Verlag Junge Welt megszűnt, ezért 1992-től a Steinchen für Steinchen Verlag vette át a lapot. A lapot addig készítő törzsgárda kiöregedett és nyugdíjba mentek, az új munkatársak mind megjelenésében, mind történetszövésében jelentősen megújították az eredeti lapot, azonban a régi idők népszerűségét már nem tudták megtartani. A Mozaik a mai napig létezik, különösen az egykori keletnémet területeken hatalmas rajongótábora van. Külföldön viszont – Magyarország, Görögország és Spanyolország kivételével – eddig hosszabb távon nem tudott gyökeret ereszteni. (hu)
- A Mozaik az egyik legnépszerűbb képregényújság, amelyet először 1955-ben adtak ki az NDK-ban. Jelenleg a Mozaik a legrégebben megszakítatlanul futó német képregény. A képregényt a kezdetekben Hannes Hegen (eredetileg Johannes Hegenbarth; * 1925, † 2014) rajzolta és írta, az idők során munkáját egyre népesebb csapat támogatta. A képregény eleinte háromhavonta, majd havonta jelent meg. Főhőse a három manó Dig, Dag és Digedag (közös nevük: Digedagék), akik jellemükben nem sokban különböznek egymástól. A három manó a történelemben számos kalandot él meg: az egyes, általában egy-kétéves szériák egy-egy történelmi korhoz kötődtek: a manók így jártak az ókori Rómában, a világűrben, a nagy feltalálók korában, a középkori Velencében, a XIX. század végi Amerikában vagy a XIX. század eleji Török Birodalomban. 1975-ben a kiadó (Verlag Junge Welt) és Hannes Hegen összeveszett, ennek a következménye az lett, hogy a Mozaik bár folytatódott, de új szereplőkkel: Abrax, Brabax és Califax (közösen: Abrafaxok) elődeikkel ellentétben jól megkülönböztethetők egymástól: Abrax a bátor, néha vakmerő, Brabax a tudományok elkötelezettje, Califax a jószívű haspók. Az új főszereplőket Hegen munkatársa, Lona Rietschel tervezte meg, a lapot Hegen egykori munkatársai vitték tovább. A manók változatlanul történelmi korokon keresztül kalandoznak: jártak így többek között a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon, de az ókori Egyiptomtól a világgazdasági válsággal érintett Amerikáig a legkülönbözőbb korokban és helyszíneken. Az egyes szériákban általában akad egy-egy szövetséges kísérő, és egy-egy ellenség, utóbbiak közül kiemelkedik a Mozaik talán legsikerültebb alakja, Csetepaté márki. A német egyesítés után a Verlag Junge Welt megszűnt, ezért 1992-től a Steinchen für Steinchen Verlag vette át a lapot. A lapot addig készítő törzsgárda kiöregedett és nyugdíjba mentek, az új munkatársak mind megjelenésében, mind történetszövésében jelentősen megújították az eredeti lapot, azonban a régi idők népszerűségét már nem tudták megtartani. A Mozaik a mai napig létezik, különösen az egykori keletnémet területeken hatalmas rajongótábora van. Külföldön viszont – Magyarország, Görögország és Spanyolország kivételével – eddig hosszabb távon nem tudott gyökeret ereszteni. (hu)
|
