| dbo:abstract
|
- A mudroszi fegyverletétel az első világháború közel-keleti hadszínterén vetett véget az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak harcainak 1918. október 30-án. Az oszmán fél részéről hadügyminiszter, az antant részéről pedig admirális írta alá a HMS Agamemnon hadihajó fedélzetén, kikötőjében. Az oszmánok feladták Anatólián kívüli helyőrségeiket, a szövetséges hatalmak megkapták a jogot a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzésére és arra, hogy „bárminemű zavargás esetén” beavatkozhassanak a biztonság fenntartására. Az oszmán hadsereget leszerelték, a kikötőket, a vasútvonalakat és a stratégiai bázisokat átengedték a szövetségeseknek. Törökországnak fel kellett adnia kaukázusi területeit és vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé. A fegyverletételt Isztambul brit megszállása, majd a Sèvres-i békeszerződés követte, de utóbbi érvényesítését a török függetlenségi háború kitörése megakadályozta. (hu)
- A mudroszi fegyverletétel az első világháború közel-keleti hadszínterén vetett véget az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak harcainak 1918. október 30-án. Az oszmán fél részéről hadügyminiszter, az antant részéről pedig admirális írta alá a HMS Agamemnon hadihajó fedélzetén, kikötőjében. Az oszmánok feladták Anatólián kívüli helyőrségeiket, a szövetséges hatalmak megkapták a jogot a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzésére és arra, hogy „bárminemű zavargás esetén” beavatkozhassanak a biztonság fenntartására. Az oszmán hadsereget leszerelték, a kikötőket, a vasútvonalakat és a stratégiai bázisokat átengedték a szövetségeseknek. Törökországnak fel kellett adnia kaukázusi területeit és vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé. A fegyverletételt Isztambul brit megszállása, majd a Sèvres-i békeszerződés követte, de utóbbi érvényesítését a török függetlenségi háború kitörése megakadályozta. (hu)
|
