| dbo:abstract
|
- A 70-es típusjelzésű motoros fedett teherkocsik, ismert becenevükön a Mukik a BKV, illetve villamosvasúti jogelődjeinek teherszállításra és pályakarbantartásra használt üzemi járművei. Ezeknek az úgynevezett tehervillamosoknak a kocsiszekrényeit a főképp bányaipari gépeket gyártó Roessemann és Kühnemann Rt. készítette a BSzK Rt. megrendelésére 1927-ben, majd az elektromos hajtásrendszert és az egyéb kiegészítő rendszereket a BSzK Rt. maga szerelte be a kocsikba, többségében az akkoriban közlekedő villamos motorkocsik alkatrészeinek átemelésével, így lényegében a városi villamospályát használó elektromos tehermozdonyokat építve. A járművek később különféle átalakításokon, fejlesztéseken estek át, például egyes darabok hóseprőkké vagy síncsiszolókká lettek átalakítva, vagy nagyvasúti (MÁV-kompatibilis), úgynevezett sarokütközőket kaptak. Manapság már csak kevés maradt belőlük üzemben, nagy részük el lett bontva, illetve selejtezés után az idő vasfoga tönkretette őket, néhányuk időközben vidéki tömegközlekedési társaságokhoz került. A BKV szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumában is található két példány. A villamosvasúti dolgozók közössége és a lakosság egy része Muki vagy egyszerűen motoros fedett teherkocsi néven ismeri ezeket a tehervillamosokat, de az információs weboldalak gyakran hivatkoznak az egyes variációkra a , a más közlekedési vállalatoknál (pl. a BHÉV-nél) annak idején bevezetett azonosító típusjelzésekkel (pl. BHÉV-nél LHs B típus), illetve a Hómuki, Hóseprő, vagy Síncsiszoló nevekkel. A Muki elnevezést ezen a konkrét budapesti tehervillamos-típuson kívül az ország számos más részén a helyi (szén)bányászatban használatos – jellemzően keskeny nyomtávú – vontatómozdonyokra is használták, mint ahogy Mukinak hívták azokat a vontatómozdonyokat is, amelyek a millenniumi kisföldalatti szerelvényeit vontatták az Állatkerti körút és a mai MÁV Kórház területén kialakított egykori kocsiszín között. Az egybevágó elnevezések eredete tisztázatlan, ez idő szerint nem ismert. (hu)
- A 70-es típusjelzésű motoros fedett teherkocsik, ismert becenevükön a Mukik a BKV, illetve villamosvasúti jogelődjeinek teherszállításra és pályakarbantartásra használt üzemi járművei. Ezeknek az úgynevezett tehervillamosoknak a kocsiszekrényeit a főképp bányaipari gépeket gyártó Roessemann és Kühnemann Rt. készítette a BSzK Rt. megrendelésére 1927-ben, majd az elektromos hajtásrendszert és az egyéb kiegészítő rendszereket a BSzK Rt. maga szerelte be a kocsikba, többségében az akkoriban közlekedő villamos motorkocsik alkatrészeinek átemelésével, így lényegében a városi villamospályát használó elektromos tehermozdonyokat építve. A járművek később különféle átalakításokon, fejlesztéseken estek át, például egyes darabok hóseprőkké vagy síncsiszolókká lettek átalakítva, vagy nagyvasúti (MÁV-kompatibilis), úgynevezett sarokütközőket kaptak. Manapság már csak kevés maradt belőlük üzemben, nagy részük el lett bontva, illetve selejtezés után az idő vasfoga tönkretette őket, néhányuk időközben vidéki tömegközlekedési társaságokhoz került. A BKV szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumában is található két példány. A villamosvasúti dolgozók közössége és a lakosság egy része Muki vagy egyszerűen motoros fedett teherkocsi néven ismeri ezeket a tehervillamosokat, de az információs weboldalak gyakran hivatkoznak az egyes variációkra a , a más közlekedési vállalatoknál (pl. a BHÉV-nél) annak idején bevezetett azonosító típusjelzésekkel (pl. BHÉV-nél LHs B típus), illetve a Hómuki, Hóseprő, vagy Síncsiszoló nevekkel. A Muki elnevezést ezen a konkrét budapesti tehervillamos-típuson kívül az ország számos más részén a helyi (szén)bányászatban használatos – jellemzően keskeny nyomtávú – vontatómozdonyokra is használták, mint ahogy Mukinak hívták azokat a vontatómozdonyokat is, amelyek a millenniumi kisföldalatti szerelvényeit vontatták az Állatkerti körút és a mai MÁV Kórház területén kialakított egykori kocsiszín között. Az egybevágó elnevezések eredete tisztázatlan, ez idő szerint nem ismert. (hu)
|
