| dbo:abstract
|
- A Mulató-hegyen található Magyarország egyik legnevezetesebb ásványelőfordulása. A Mulató-hegy (– Barna-máj) egy, a késő-szarmatában létrejött, majd kipreparálódott lakkolit. A Kárpátok egyik legjobban föltárt lakkolitja, ahol a sekély szubvulkáni testekre általában jellemző kihűlési-elválási résrendszerek tankönyvbe illően mutatkoznak meg. Hazánkban egyedül itt figyelhető meg, hogy a kontaktizált riolittufa újraolvadás következtében perlitszerű kőzetté alakul át. A magma valamivel idősebb riolittufába nyomult, és azt az érintkezési sávban megolvasztotta. A helyenként előforduló agyagos tufitnak a kontaktuson „megsült” agyagpalájában szarmata növénylenyomatok találhatók. A lakkolit kőzetanyaga piroxénandezit. Ennek hólyagüregeiben igen változatos ásványtársulás található, melynek leggyakoribb tagjai a kvarcfélék és a karbonátok. Emellett sokféle járulékos ásvány is megjelenik, főleg a kisméretű üregekben. A kőzet hólyagüregeiben található leggyakoribb ásványok a következők:
* : tejfehér, mm körüli oktaéderszerű kristályok tridimittel.
* Goethit: barna, földes fészkek, bekérgezések és sziderit utáni álalakok.
* : fekete, mm-es oszlopos-tűs kristályok, tridimittel.
* Kalcit: fehér, cm-t elérő romboéderek, gömbök.
* Kvarc: színtelen, mm-es kristályokból álló bekérgezések.
* Opál: fehér, kékesfehér, zöldes, üvegszerű bekérgezések, cseppköves és gömbös halmazok.
* („mauritzit”): fekete, matt felületű kérgek, mm-es csöves halmazok.
* Sziderit: barna, sárgásbarna, cm-t meghaladó gömbös-vesés és sugaras halmazok, bekérgezések, és pár mm-es romboéderek.
* : fehér, sárgás, 1-3 mm-es táblás kristályok, legyező alakú kristálycsoportok. (hu)
- A Mulató-hegyen található Magyarország egyik legnevezetesebb ásványelőfordulása. A Mulató-hegy (– Barna-máj) egy, a késő-szarmatában létrejött, majd kipreparálódott lakkolit. A Kárpátok egyik legjobban föltárt lakkolitja, ahol a sekély szubvulkáni testekre általában jellemző kihűlési-elválási résrendszerek tankönyvbe illően mutatkoznak meg. Hazánkban egyedül itt figyelhető meg, hogy a kontaktizált riolittufa újraolvadás következtében perlitszerű kőzetté alakul át. A magma valamivel idősebb riolittufába nyomult, és azt az érintkezési sávban megolvasztotta. A helyenként előforduló agyagos tufitnak a kontaktuson „megsült” agyagpalájában szarmata növénylenyomatok találhatók. A lakkolit kőzetanyaga piroxénandezit. Ennek hólyagüregeiben igen változatos ásványtársulás található, melynek leggyakoribb tagjai a kvarcfélék és a karbonátok. Emellett sokféle járulékos ásvány is megjelenik, főleg a kisméretű üregekben. A kőzet hólyagüregeiben található leggyakoribb ásványok a következők:
* : tejfehér, mm körüli oktaéderszerű kristályok tridimittel.
* Goethit: barna, földes fészkek, bekérgezések és sziderit utáni álalakok.
* : fekete, mm-es oszlopos-tűs kristályok, tridimittel.
* Kalcit: fehér, cm-t elérő romboéderek, gömbök.
* Kvarc: színtelen, mm-es kristályokból álló bekérgezések.
* Opál: fehér, kékesfehér, zöldes, üvegszerű bekérgezések, cseppköves és gömbös halmazok.
* („mauritzit”): fekete, matt felületű kérgek, mm-es csöves halmazok.
* Sziderit: barna, sárgásbarna, cm-t meghaladó gömbös-vesés és sugaras halmazok, bekérgezések, és pár mm-es romboéderek.
* : fehér, sárgás, 1-3 mm-es táblás kristályok, legyező alakú kristálycsoportok. (hu)
|
