| dbo:abstract
|
- A magfizikában mágikus számoknak nevezik a nukleonok azon számait (mely protonra és neutronra külön vonatkozik), melyekkel azok zárt héjakat képeznek az atommagban. Jelentőségüket az adja, hogy a mágikus számú nukleont tartalmazó nuklidok (atommagok) a tapasztalat szerint stabilabbak, azaz egy nukleonra eső kötési energiájuk magasabb. A legtöbb fizikus által elfogadott számok közül a hét legkisebb: 2, 8, 20, 28, 50, 82 és 126. Ha a protonszámot tekintjük, ezek a mágikus számok a hélium, az oxigén, a kalcium, a nikkel, az ón az ólom és a 126-os rendszámú feltételezett elem, az unbihexium atommagjainak felel meg. A mágikus számú nukleont tartalmazó magok esetén jóval nagyobb a nukleonokat összetartó energia, mint ami a félempirikus következne. Az ilyen magok stabilitását jelzi az, hogy kevésbé hajlamosak , felezési idejük igen hosszú. (hu)
- A magfizikában mágikus számoknak nevezik a nukleonok azon számait (mely protonra és neutronra külön vonatkozik), melyekkel azok zárt héjakat képeznek az atommagban. Jelentőségüket az adja, hogy a mágikus számú nukleont tartalmazó nuklidok (atommagok) a tapasztalat szerint stabilabbak, azaz egy nukleonra eső kötési energiájuk magasabb. A legtöbb fizikus által elfogadott számok közül a hét legkisebb: 2, 8, 20, 28, 50, 82 és 126. Ha a protonszámot tekintjük, ezek a mágikus számok a hélium, az oxigén, a kalcium, a nikkel, az ón az ólom és a 126-os rendszámú feltételezett elem, az unbihexium atommagjainak felel meg. A mágikus számú nukleont tartalmazó magok esetén jóval nagyobb a nukleonokat összetartó energia, mint ami a félempirikus következne. Az ilyen magok stabilitását jelzi az, hogy kevésbé hajlamosak , felezési idejük igen hosszú. (hu)
|
