| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza. A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is, ez az esemény a nemzeti történelemben betöltött szerepét tekintve Eger ostromának felel meg. A lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság, és a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be. (hu)
- Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza. A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is, ez az esemény a nemzeti történelemben betöltött szerepét tekintve Eger ostromának felel meg. A lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság, és a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageInterLanguageLink
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 121423 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- A kereszténység és az iszlám harca a Földközi-tenger feletti uralomért (hu)
- A kereszténység és az iszlám harca a Földközi-tenger feletti uralomért (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Tengeri birodalmak (hu)
- Tengeri birodalmak (hu)
|
| prop-hu:edition
|
- 2 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- Német kiadás (hu)
- Contributions in military studies, 229 (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Brian (hu)
- Robert (hu)
- Michael (hu)
- J. D. (hu)
- Dominic (hu)
- Klaus (hu)
- Carolyn (hu)
- Anthony Dr. (hu)
- Dennis Angelo (hu)
- M. W. (hu)
- Brian (hu)
- Robert (hu)
- Michael (hu)
- J. D. (hu)
- Dominic (hu)
- Klaus (hu)
- Carolyn (hu)
- Anthony Dr. (hu)
- Dennis Angelo (hu)
- M. W. (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 9635301383 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
| |
| prop-hu:közreműködők
|
- ford: Varga Benjámin (hu)
- ford: Varga Benjámin (hu)
|
| prop-hu:language
|
- angol (hu)
- német (hu)
- angol (hu)
- német (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Gardiner (hu)
- Albrecht (hu)
- Castillo (hu)
- Evans (hu)
- Blouet (hu)
- Bruce (hu)
- Bain (hu)
- Cutajar (hu)
- Clodfelter (hu)
- Luttrell (hu)
- Gardiner (hu)
- Albrecht (hu)
- Castillo (hu)
- Evans (hu)
- Blouet (hu)
- Bruce (hu)
- Bain (hu)
- Cutajar (hu)
- Clodfelter (hu)
- Luttrell (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Potsdam (hu)
- Luqa (hu)
- Malta (hu)
- Westport (hu)
- Jefferson, N.C. (hu)
- Budapest (hu)
- Potsdam (hu)
- Luqa (hu)
- Malta (hu)
- Westport (hu)
- Jefferson, N.C. (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- McFarland (hu)
- Park Könyvkiadó (hu)
- Miller Distributors Ltd (hu)
- Progress Press Co. (hu)
- Caxton Editions (hu)
- MJ Publications/Arte Nova International (hu)
- Praeger Security International (hu)
- Sven Näther Verlag (hu)
- McFarland (hu)
- Park Könyvkiadó (hu)
- Miller Distributors Ltd (hu)
- Progress Press Co. (hu)
- Caxton Editions (hu)
- MJ Publications/Arte Nova International (hu)
- Praeger Security International (hu)
- Sven Näther Verlag (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Roger Crowley (hu)
- Roger Crowley (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Málta és Gozo (hu)
- Malta (hu)
- The story of Malta (hu)
- Malta und Gozo. Geschichte und Kultur (hu)
- Warfare and armed conflicts - A statistical reference to casualty and other figures, 1500-2000 (hu)
- Malta's temples. Alignments and religious motives (hu)
- Malta, a geographical monograph (hu)
- Nelson against Napoleon (hu)
- Prehistoric antiquities of the Maltese Islands (hu)
- The Maltese Cross: a strategic history of Malta (hu)
- Medieval Malta: Studies on Malta before the Knights (hu)
- Málta és Gozo (hu)
- Malta (hu)
- The story of Malta (hu)
- Malta und Gozo. Geschichte und Kultur (hu)
- Warfare and armed conflicts - A statistical reference to casualty and other figures, 1500-2000 (hu)
- Malta's temples. Alignments and religious motives (hu)
- Malta, a geographical monograph (hu)
- Nelson against Napoleon (hu)
- Prehistoric antiquities of the Maltese Islands (hu)
- The Maltese Cross: a strategic history of Malta (hu)
- Medieval Malta: Studies on Malta before the Knights (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1965 (xsd:integer)
- 1971 (xsd:integer)
- 1975 (xsd:integer)
- 1981 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Málta történelme (hu)
- Málta történelme (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:battle
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
