Property Value
dbo:abstract
  • Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza. A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is, ez az esemény a nemzeti történelemben betöltött szerepét tekintve Eger ostromának felel meg. A lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság, és a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be. (hu)
  • Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza. A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is, ez az esemény a nemzeti történelemben betöltött szerepét tekintve Eger ostromának felel meg. A lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság, és a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 604530 (xsd:integer)
dbo:wikiPageInterLanguageLink
dbo:wikiPageLength
  • 121423 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23872823 (xsd:integer)
prop-hu:alcím
  • A kereszténység és az iszlám harca a Földközi-tenger feletti uralomért (hu)
  • A kereszténység és az iszlám harca a Földközi-tenger feletti uralomért (hu)
prop-hu:cím
  • Tengeri birodalmak (hu)
  • Tengeri birodalmak (hu)
prop-hu:edition
  • 2 (xsd:integer)
  • 3 (xsd:integer)
  • Német kiadás (hu)
  • Contributions in military studies, 229 (hu)
prop-hu:first
  • Brian (hu)
  • Robert (hu)
  • Michael (hu)
  • J. D. (hu)
  • Dominic (hu)
  • Klaus (hu)
  • Carolyn (hu)
  • Anthony Dr. (hu)
  • Dennis Angelo (hu)
  • M. W. (hu)
  • Brian (hu)
  • Robert (hu)
  • Michael (hu)
  • J. D. (hu)
  • Dominic (hu)
  • Klaus (hu)
  • Carolyn (hu)
  • Anthony Dr. (hu)
  • Dennis Angelo (hu)
  • M. W. (hu)
prop-hu:hely
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 9635301383 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
  • Park (hu)
  • Park (hu)
prop-hu:közreműködők
  • ford: Varga Benjámin (hu)
  • ford: Varga Benjámin (hu)
prop-hu:language
  • angol (hu)
  • német (hu)
  • angol (hu)
  • német (hu)
prop-hu:last
  • Gardiner (hu)
  • Albrecht (hu)
  • Castillo (hu)
  • Evans (hu)
  • Blouet (hu)
  • Bruce (hu)
  • Bain (hu)
  • Cutajar (hu)
  • Clodfelter (hu)
  • Luttrell (hu)
  • Gardiner (hu)
  • Albrecht (hu)
  • Castillo (hu)
  • Evans (hu)
  • Blouet (hu)
  • Bruce (hu)
  • Bain (hu)
  • Cutajar (hu)
  • Clodfelter (hu)
  • Luttrell (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Potsdam (hu)
  • Luqa (hu)
  • Malta (hu)
  • Westport (hu)
  • Jefferson, N.C. (hu)
  • Budapest (hu)
  • Potsdam (hu)
  • Luqa (hu)
  • Malta (hu)
  • Westport (hu)
  • Jefferson, N.C. (hu)
prop-hu:publisher
  • McFarland (hu)
  • Park Könyvkiadó (hu)
  • Miller Distributors Ltd (hu)
  • Progress Press Co. (hu)
  • Caxton Editions (hu)
  • MJ Publications/Arte Nova International (hu)
  • Praeger Security International (hu)
  • Sven Näther Verlag (hu)
  • McFarland (hu)
  • Park Könyvkiadó (hu)
  • Miller Distributors Ltd (hu)
  • Progress Press Co. (hu)
  • Caxton Editions (hu)
  • MJ Publications/Arte Nova International (hu)
  • Praeger Security International (hu)
  • Sven Näther Verlag (hu)
prop-hu:szerző
  • Roger Crowley (hu)
  • Roger Crowley (hu)
prop-hu:title
  • Málta és Gozo (hu)
  • Malta (hu)
  • The story of Malta (hu)
  • Malta und Gozo. Geschichte und Kultur (hu)
  • Warfare and armed conflicts - A statistical reference to casualty and other figures, 1500-2000 (hu)
  • Malta's temples. Alignments and religious motives (hu)
  • Malta, a geographical monograph (hu)
  • Nelson against Napoleon (hu)
  • Prehistoric antiquities of the Maltese Islands (hu)
  • The Maltese Cross: a strategic history of Malta (hu)
  • Medieval Malta: Studies on Malta before the Knights (hu)
  • Málta és Gozo (hu)
  • Malta (hu)
  • The story of Malta (hu)
  • Malta und Gozo. Geschichte und Kultur (hu)
  • Warfare and armed conflicts - A statistical reference to casualty and other figures, 1500-2000 (hu)
  • Malta's temples. Alignments and religious motives (hu)
  • Malta, a geographical monograph (hu)
  • Nelson against Napoleon (hu)
  • Prehistoric antiquities of the Maltese Islands (hu)
  • The Maltese Cross: a strategic history of Malta (hu)
  • Medieval Malta: Studies on Malta before the Knights (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1965 (xsd:integer)
  • 1971 (xsd:integer)
  • 1975 (xsd:integer)
  • 1981 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 2013 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Málta történelme (hu)
  • Málta történelme (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:battle of
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of