| dbo:abstract
|
- Másodfokú (avagy kvadratikus) egyismeretlenes egyenlőtlenségeknek nevezzük azokat az , melyek gyökmegőrző (ekvivalens) algebrai átalakításokkal ax²+bx+cR0 (ahol az a nem 0) alakra hozhatóak, ahol R a <, >, <=, >= relációk egyike. Más szóval, az olyan algebrai egyenlőtlenségek másodfokúak, melyek ekvivalensen nullára redukálhatóak úgy, hogy a nem nulla oldalon másodfokú polinom álljon. Eltekintve bizonyos pontatlanságtól, mondható, hogy másodfokú egy algebrai egyenlőtlenség akkor, ha benne az ismeretlen (vagy ismeretlenek) effektíve előforduló legmagasabb hatványa 2. „Effektíve előfordulón” azt kell érteni, hogy a 2 kitevőjű előfordulások nem küszöbölhetőek ki (ekvivalens átalakításokkal), az esetleges magasabb hatványon előforduló példányok viszont kivétel nélkül. Más egyéb nemlineáris magasabb fokú egyváltozós algebrai egyenlőtlenségektől való megkülönböztető jelzője, hogy az algebra alaptétele alapján a kvadratikus egyenleteknek legfeljebb 2 gyöke lehet: tehát a fentiek alapján a másodfokú egyenlőtlenségek megoldása max 2 szélsőérték között értelmezhető megoldáshalmazként jelentkezik vagy ugyanezen halmaz komplementereként. (hu)
- Másodfokú (avagy kvadratikus) egyismeretlenes egyenlőtlenségeknek nevezzük azokat az , melyek gyökmegőrző (ekvivalens) algebrai átalakításokkal ax²+bx+cR0 (ahol az a nem 0) alakra hozhatóak, ahol R a <, >, <=, >= relációk egyike. Más szóval, az olyan algebrai egyenlőtlenségek másodfokúak, melyek ekvivalensen nullára redukálhatóak úgy, hogy a nem nulla oldalon másodfokú polinom álljon. Eltekintve bizonyos pontatlanságtól, mondható, hogy másodfokú egy algebrai egyenlőtlenség akkor, ha benne az ismeretlen (vagy ismeretlenek) effektíve előforduló legmagasabb hatványa 2. „Effektíve előfordulón” azt kell érteni, hogy a 2 kitevőjű előfordulások nem küszöbölhetőek ki (ekvivalens átalakításokkal), az esetleges magasabb hatványon előforduló példányok viszont kivétel nélkül. Más egyéb nemlineáris magasabb fokú egyváltozós algebrai egyenlőtlenségektől való megkülönböztető jelzője, hogy az algebra alaptétele alapján a kvadratikus egyenleteknek legfeljebb 2 gyöke lehet: tehát a fentiek alapján a másodfokú egyenlőtlenségek megoldása max 2 szélsőérték között értelmezhető megoldáshalmazként jelentkezik vagy ugyanezen halmaz komplementereként. (hu)
|
