Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A második kínai–japán háború (1937. július 7. – 1945. szeptember 9.) egy katonai konfliktus volt a Kínai Köztársaság és a Japán Birodalom között. A két hatalom óta harcolt egymás ellen a határvidéken, ám 1937-től ez már totális háborúvá szélesedett. A konfliktus Japán 20. század eleje óta folytatott imperialista politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy Kínát politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai nacionalizmus erősödése és az való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét. Már 1937 előtt is sor került konfliktusokra a két fél között, ám ezek csak területi jellegű összecsapások voltak. 1931-ben, a mukdeni incidens után Japán Mandzsúriát, és ott létrehozta Mandzsukuo bábállamát. 1932-ben, Sanghaj (Shanghai) városában sor került a , amelynek a vége a város demilitarizálása lett. Az utolsó incidens a Marco Polo hídnál történt, ahol a japán hadsereg nagy erőkkel támadást indított, miután egy japán katona rövid időre eltűnt. Az esemény a háború fő kiváltó oka lett. Kína nem egyedül nézett szembe a japán csapatokkal. 1937 és 1941 között Németország, 1938 és 1940 között a Szovjetunió és a háború hátralévő részében az Amerikai Egyesült Államok támogatta katonailag. Kína ennek ellenére nem jelentett nagy akadályt a Japán Birodalmi Hadseregnek, és pár hónapon belül elesett a főváros, Nanking (Nanjing) is, ahol hat héten át tartó mészárlást rendeztek (ún. nankingi mészárlás). A kínai erők a gyérebben lakott belső területekre szorultak vissza, és a háború végéig kitartottak. Japán kapitulációja után a Kínában lévő japán csapatok is megadták magukat, hivatalosan 1945. szeptember 9-én, ezzel pedig lezárult az ázsiai kontinens legnagyobb huszadik századi háborúja. (hu)
- A második kínai–japán háború (1937. július 7. – 1945. szeptember 9.) egy katonai konfliktus volt a Kínai Köztársaság és a Japán Birodalom között. A két hatalom óta harcolt egymás ellen a határvidéken, ám 1937-től ez már totális háborúvá szélesedett. A konfliktus Japán 20. század eleje óta folytatott imperialista politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy Kínát politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai nacionalizmus erősödése és az való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét. Már 1937 előtt is sor került konfliktusokra a két fél között, ám ezek csak területi jellegű összecsapások voltak. 1931-ben, a mukdeni incidens után Japán Mandzsúriát, és ott létrehozta Mandzsukuo bábállamát. 1932-ben, Sanghaj (Shanghai) városában sor került a , amelynek a vége a város demilitarizálása lett. Az utolsó incidens a Marco Polo hídnál történt, ahol a japán hadsereg nagy erőkkel támadást indított, miután egy japán katona rövid időre eltűnt. Az esemény a háború fő kiváltó oka lett. Kína nem egyedül nézett szembe a japán csapatokkal. 1937 és 1941 között Németország, 1938 és 1940 között a Szovjetunió és a háború hátralévő részében az Amerikai Egyesült Államok támogatta katonailag. Kína ennek ellenére nem jelentett nagy akadályt a Japán Birodalmi Hadseregnek, és pár hónapon belül elesett a főváros, Nanking (Nanjing) is, ahol hat héten át tartó mészárlást rendeztek (ún. nankingi mészárlás). A kínai erők a gyérebben lakott belső területekre szorultak vissza, és a háború végéig kitartottak. Japán kapitulációja után a Kínában lévő japán csapatok is megadták magukat, hivatalosan 1945. szeptember 9-én, ezzel pedig lezárult az ázsiai kontinens legnagyobb huszadik századi háborúja. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 94931 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:date
| |
prop-hu:dátum
| |
prop-hu:egyéb
|
- 1 (xsd:integer)
- ²A Csang Kaj-sek vezette egyesített front nacionalistákból, kommunistákból és hadurakból állt. (hu)
|
prop-hu:eredmény
|
- A Kínában és Tajvanon lévő japán csapatok feltétel nélkül megadása 1 (hu)
- A Kínában és Tajvanon lévő japán csapatok feltétel nélkül megadása 1 (hu)
|
prop-hu:first
|
- Gyula (hu)
- Péter (hu)
- Edwin P. (hu)
- Gyula (hu)
- Péter (hu)
- Edwin P. (hu)
|
prop-hu:haderő
|
- 900 (xsd:integer)
- 3600 (xsd:integer)
- 900000 (xsd:integer)
- 3900000 (xsd:integer)
- 5600000 (xsd:integer)
|
prop-hu:helyszín
| |
prop-hu:id
| |
prop-hu:igazítás
| |
prop-hu:irány
|
- függőleges (hu)
- függőleges (hu)
|
prop-hu:isbn
| |
prop-hu:konfliktus
|
- Második kínai–japán háború (hu)
- Második kínai–japán háború (hu)
|
prop-hu:kontextus
|
- A második világháború része (hu)
- A második világháború része (hu)
|
prop-hu:kép
|
- Chiang_Kai_Shek_and_wife_with_Lieutenant_General_Stilwell.jpg (hu)
- Japanese Instrument of Surrender September 1945.jpg (hu)
- BattleOfShanghaiBaby.gif (hu)
- Cairo_conference.jpg (hu)
- Japanese_Occupation_-_Map.jpg (hu)
- Japanese_Surrender_China_1945.jpg (hu)
- Jiangjieshi-declare.jpg (hu)
- Mukden_1931_japan_shenyang.jpg (hu)
- Iwane_Matui_and_Asakanomiya_on_Parade_of_Nanking.jpg (hu)
- Shanghai1937IJA_suzhou_river_casualty.jpg (hu)
- Soviet_volunteer.jpg (hu)
- Wang and Nazis.jpg (hu)
- Wuhan_1938.jpg (hu)
- Zhu_De_with_NRA_Emblem.jpg (hu)
- Chiang_Kai_Shek_and_wife_with_Lieutenant_General_Stilwell.jpg (hu)
- Japanese Instrument of Surrender September 1945.jpg (hu)
- BattleOfShanghaiBaby.gif (hu)
- Cairo_conference.jpg (hu)
- Japanese_Occupation_-_Map.jpg (hu)
- Japanese_Surrender_China_1945.jpg (hu)
- Jiangjieshi-declare.jpg (hu)
- Mukden_1931_japan_shenyang.jpg (hu)
- Iwane_Matui_and_Asakanomiya_on_Parade_of_Nanking.jpg (hu)
- Shanghai1937IJA_suzhou_river_casualty.jpg (hu)
- Soviet_volunteer.jpg (hu)
- Wang and Nazis.jpg (hu)
- Wuhan_1938.jpg (hu)
- Zhu_De_with_NRA_Emblem.jpg (hu)
|
prop-hu:képfelirat
|
- A japánok által megszállt területek 1940-ben (hu)
- A japánok által megszállt területek 1940-ben (hu)
|
prop-hu:language
| |
prop-hu:last
|
- Jordán (hu)
- Hoyt (hu)
- Polonyi (hu)
- Jordán (hu)
- Hoyt (hu)
- Polonyi (hu)
|
prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
prop-hu:ok
| |
prop-hu:parancsnok
| |
prop-hu:publisher
|
- Maecenas Kiadó (hu)
- Aula Kiadó (hu)
- Agora Kiadó (hu)
- Maecenas Kiadó (hu)
- Aula Kiadó (hu)
- Agora Kiadó (hu)
|
prop-hu:szélesség
|
- 270 (xsd:integer)
- 300 (xsd:integer)
|
prop-hu:szöveg
|
- Csang Kaj-sek és felesége, valamint Joseph Stilwell tábornok (hu)
- Egy híres felvétel: síró csecsemő a sanghaji Déli Pályaudvar bombázása után (hu)
- Okamura Jaszudzsi, a Kínai Expedíciós Hadsereg parancsnoka leteszi a fegyvert kínai tábornok előtt. (hu)
- , a nankingi bábkormány feje a Harmadik Birodalom követeivel iszik (hu)
- bejelenti a Kuomintang ellenállását a japánok ellen, három nappal a Marco Polo hídi incidens után (hu)
- Japán katonák ban a mukdeni incidens után (hu)
- Csu Te kommunista tábornok a Kuomintang egyenruhájában (hu)
- Szovjet önkéntesek I–16-os repülőgépe (hu)
- Japán katonák megadják magukat a kínai csapatoknak. (hu)
- Kínai géppuskások közelében a japán támadás idején (hu)
- Macui Ivane tábornok bevonul az elfoglalt Nankingba. A város bevétele után mindmáig vitatott eseményekre került sor (hu)
- Japán katonák segítenek egy sebesült bajtársuknak elhagyni a csatateret. (hu)
- Csang Kaj-sek, Roosevelt és Churchill a kairói konferencián (hu)
- Csang Kaj-sek és felesége, valamint Joseph Stilwell tábornok (hu)
- Egy híres felvétel: síró csecsemő a sanghaji Déli Pályaudvar bombázása után (hu)
- Okamura Jaszudzsi, a Kínai Expedíciós Hadsereg parancsnoka leteszi a fegyvert kínai tábornok előtt. (hu)
- , a nankingi bábkormány feje a Harmadik Birodalom követeivel iszik (hu)
- bejelenti a Kuomintang ellenállását a japánok ellen, három nappal a Marco Polo hídi incidens után (hu)
- Japán katonák ban a mukdeni incidens után (hu)
- Csu Te kommunista tábornok a Kuomintang egyenruhájában (hu)
- Szovjet önkéntesek I–16-os repülőgépe (hu)
- Japán katonák megadják magukat a kínai csapatoknak. (hu)
- Kínai géppuskások közelében a japán támadás idején (hu)
- Macui Ivane tábornok bevonul az elfoglalt Nankingba. A város bevétele után mindmáig vitatott eseményekre került sor (hu)
- Japán katonák segítenek egy sebesült bajtársuknak elhagyni a csatateret. (hu)
- Csang Kaj-sek, Roosevelt és Churchill a kairói konferencián (hu)
|
prop-hu:területváltozások
|
- Tajvan és Penghu a Kínai Köztársaság része lesz (hu)
- Tajvan és Penghu a Kínai Köztársaság része lesz (hu)
|
prop-hu:title
|
- Kína története (hu)
- Pearl Harbor (hu)
- Kína története (hu)
- Pearl Harbor (hu)
|
prop-hu:támadó
|
- Japán Birodalom (hu)
- border|50px (hu)
- Japán Birodalom (hu)
- border|50px (hu)
|
prop-hu:url
| |
prop-hu:veszteségek
|
- 1.770000 (xsd:double)
- 1.900000 (xsd:double)
- 120000 (xsd:integer)
- 396000 (xsd:integer)
- 447000 (xsd:integer)
- 1320000 (xsd:integer)
- 1797000 (xsd:integer)
- 17530000 (xsd:integer)
- Japán becslés: (hu)
- Kommunisták: (hu)
- Kínai becslés: (hu)
- Nacionalisták: (hu)
|
prop-hu:védekező
|
- 50 (xsd:integer)
- Kínai Köztársaság² (hu)
|
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1994 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
|
dct:subject
| |
rdfs:label
|
- Második kínai–japán háború (hu)
- Második kínai–japán háború (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is dbo:battle
of | |
is dbo:usedInWar
of | |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is prop-hu:csatái
of | |
is prop-hu:háború
of | |
is prop-hu:háborúsRészvétel
of | |
is prop-hu:konfliktus
of | |
is prop-hu:történelem
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |