| dbo:abstract
|
- A 2014-ben kezdődött második líbiai polgárháború több egymással vetélkedő hatalmi csoport katonai konfliktusa Líbia területeinek és olajtermelésének az ellenőrzéséért. (Az első líbiai polgárháború sokkal rövidebb volt: 2011 februárjában, Moammer Kadhafi diktátor hatalmának megdöntésekor robbant ki, és még ugyanazon év októberében véget ért.) A tobruki kormány és a Tripoliban székelő közti konfliktusként kezdődött. Előbbit a 2014 júniusában vitatott körülmények között megválasztott Képviselőház hozta létre, az utóbbit már korábban az Általános Nemzeti Kongresszus (ÁNK), a sikertelen után. A keleten legerősebb Képviselőház mögött áll Halifa Haftár tábornok vezetésével a , és légicsapásokkal támogatta Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek. Az ÁNK székhelye nyugaton van. Többféle milícia támogatja, köztük keleten a Líbiai Hajnal koalíció és nyugaton a Líbiai Pajzs, és valamelyes támogatást nyújt neki Katar, Szudán és Törökország. Az ÁNK kezdetben elfogadta a 2014-es választás eredményeit, de elutasította őket, miután a Legfelső Alkotmánybíróság megsemmisített egy alkotmánymódosítást a líbiai átmenet forgatókönyvéről és a képviselőházi választásokról. A vita miatt a megválasztott új Képviselőház visszautasította, hogy Tripoliban ülésezzen, ahol a nyugati tengerparti Miszrata város erős milíciái diktáltak. Ehelyett a Haftár tábornok ellenőrzése alatti Tobrukban hozták létre a parlamentet. 2015 decemberében, miután hosszú tárgyalásokat folytattak , aláírták a . A felek - Tripoli, Tobruk és más rivális csoportok - megállapodtak, hogy létrehozzák a (NMK). A következő év márciusában, Fájez esz-Szarrádzs megérkezett Tripoliban és megkezdte munkáját, az ÁNK ellenkezése dacára. Jelenleg az NMK az egyetlen nemzetközileg elismert kormány Líbiában, a Képviselőház azonban nem ismeri el a hatalmát, mivel Haftar tábornok jövőjéről nem sikerült megegyezni. A három fő frakción kívül léteznek további, kisebb vetélkedő csoportok is: a szalafista nevű milícia vezette iszlamista , amely az ÁNK támogatását is élvezte, az Iszlám Állam három , és számos egyéb csoport, amelyek időnként tábort is váltanak. 2015 decemberében az ENSZ gyámkodásával a fő riválisok fegyverszünetet kötöttek. 2018 elején az egységkormány ellenőrzi a nyugat jórészét, a Képviselőház azonban még mindig nem támogatja, sőt megszavazott ellene egy bizalmatlansági indítványt is. Haftar tábornok áprilisban egészségügyi okokból kiesett a képletből: 12-én jelentették, hogy kómában van, miután szélütés érte, és egy párizsi kórház intenzív osztályán ápolják. Egy ÁNk szóvivő kezdetben cáfolta az erről szóló jelentéseket. A helyi média később azt jelentette, hogy a tábornok halott, Haftarhoz közeli források szerint azonban életben van. (hu)
- A 2014-ben kezdődött második líbiai polgárháború több egymással vetélkedő hatalmi csoport katonai konfliktusa Líbia területeinek és olajtermelésének az ellenőrzéséért. (Az első líbiai polgárháború sokkal rövidebb volt: 2011 februárjában, Moammer Kadhafi diktátor hatalmának megdöntésekor robbant ki, és még ugyanazon év októberében véget ért.) A tobruki kormány és a Tripoliban székelő közti konfliktusként kezdődött. Előbbit a 2014 júniusában vitatott körülmények között megválasztott Képviselőház hozta létre, az utóbbit már korábban az Általános Nemzeti Kongresszus (ÁNK), a sikertelen után. A keleten legerősebb Képviselőház mögött áll Halifa Haftár tábornok vezetésével a , és légicsapásokkal támogatta Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek. Az ÁNK székhelye nyugaton van. Többféle milícia támogatja, köztük keleten a Líbiai Hajnal koalíció és nyugaton a Líbiai Pajzs, és valamelyes támogatást nyújt neki Katar, Szudán és Törökország. Az ÁNK kezdetben elfogadta a 2014-es választás eredményeit, de elutasította őket, miután a Legfelső Alkotmánybíróság megsemmisített egy alkotmánymódosítást a líbiai átmenet forgatókönyvéről és a képviselőházi választásokról. A vita miatt a megválasztott új Képviselőház visszautasította, hogy Tripoliban ülésezzen, ahol a nyugati tengerparti Miszrata város erős milíciái diktáltak. Ehelyett a Haftár tábornok ellenőrzése alatti Tobrukban hozták létre a parlamentet. 2015 decemberében, miután hosszú tárgyalásokat folytattak , aláírták a . A felek - Tripoli, Tobruk és más rivális csoportok - megállapodtak, hogy létrehozzák a (NMK). A következő év márciusában, Fájez esz-Szarrádzs megérkezett Tripoliban és megkezdte munkáját, az ÁNK ellenkezése dacára. Jelenleg az NMK az egyetlen nemzetközileg elismert kormány Líbiában, a Képviselőház azonban nem ismeri el a hatalmát, mivel Haftar tábornok jövőjéről nem sikerült megegyezni. A három fő frakción kívül léteznek további, kisebb vetélkedő csoportok is: a szalafista nevű milícia vezette iszlamista , amely az ÁNK támogatását is élvezte, az Iszlám Állam három , és számos egyéb csoport, amelyek időnként tábort is váltanak. 2015 decemberében az ENSZ gyámkodásával a fő riválisok fegyverszünetet kötöttek. 2018 elején az egységkormány ellenőrzi a nyugat jórészét, a Képviselőház azonban még mindig nem támogatja, sőt megszavazott ellene egy bizalmatlansági indítványt is. Haftar tábornok áprilisban egészségügyi okokból kiesett a képletből: 12-én jelentették, hogy kómában van, miután szélütés érte, és egy párizsi kórház intenzív osztályán ápolják. Egy ÁNk szóvivő kezdetben cáfolta az erről szóló jelentéseket. A helyi média később azt jelentette, hogy a tábornok halott, Haftarhoz közeli források szerint azonban életben van. (hu)
|
