Property Value
dbo:abstract
  • A mátyásföldi repülőtér Budapest térségében az első nemzetközi kereskedelmi légiforgalmi repülőállomás volt (1918–1937 között). Magyarország harmadikként létesített repülőtereként (1916-ban), majd pedig az első közforgalmi légikikötőként (1926–1937) is üzemelt. 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár által gyártott repülők üzemi berepüléseinek céljából épült. A repülőgépgyártás visszaszorultával a gyár melletti területet majd egy évtizeden át bérbe adták. 1926-tól a magyar állam tulajdona lett, az 1930-as évek végétől a Magyar Honvédség, az 1950-es évek második felétől a szovjet hadsereg birtokolta, majd az 1990-es évektől – bár addigra az északi felén jelentősen beépült – a XVI. kerületi önkormányzathoz került. A modern repülés követelményeinek már az 1930-as években sem felel meg, de modellrepülők és kisebb légibemutatók alkalmával még a 21. században is használják, azonban már elsősorban lakossági igényeket szolgál (kutyasétáltatásra, a közeli lovardák lovaglásra, legeltetésre, kaszálóként, íjászásra, madarászásra, stb.). (hu)
  • A mátyásföldi repülőtér Budapest térségében az első nemzetközi kereskedelmi légiforgalmi repülőállomás volt (1918–1937 között). Magyarország harmadikként létesített repülőtereként (1916-ban), majd pedig az első közforgalmi légikikötőként (1926–1937) is üzemelt. 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár által gyártott repülők üzemi berepüléseinek céljából épült. A repülőgépgyártás visszaszorultával a gyár melletti területet majd egy évtizeden át bérbe adták. 1926-tól a magyar állam tulajdona lett, az 1930-as évek végétől a Magyar Honvédség, az 1950-es évek második felétől a szovjet hadsereg birtokolta, majd az 1990-es évektől – bár addigra az északi felén jelentősen beépült – a XVI. kerületi önkormányzathoz került. A modern repülés követelményeinek már az 1930-as években sem felel meg, de modellrepülők és kisebb légibemutatók alkalmával még a 21. században is használják, azonban már elsősorban lakossági igényeket szolgál (kutyasétáltatásra, a közeli lovardák lovaglásra, legeltetésre, kaszálóként, íjászásra, madarászásra, stb.). (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 91563 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 54689 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23746170 (xsd:integer)
prop-hu:group
  • m (hu)
  • m (hu)
prop-hu:kifutóBurkolat
prop-hu:kifutóHossz
  • 200 (xsd:integer)
prop-hu:kifutóSzög
  • 10 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • XVI.matyasfold repter.jpg (hu)
  • XVI.matyasfold repter.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • 2009 (xsd:integer)
  • (hu)
  • A repülőtér madártávlatból (hu)
prop-hu:megj
  • Vámkülföld: az Osztrák-Magyar Monarchia közös vámterületén kívüli területek. (hu)
  • A Mátyásföldi repülőtér előzetes állapotfelmérését 1994–1995-ben végezték el, majd további ellenőrző vizsgálatokat végeztek 1999-ben. A tényfeltárási dokumentációkból kiderült, hogy a terület talaja és talajvize erősen szénhidrogén szennyezett. Ezt követően 2009-ben készült tényfeltárási dokumentáció, mely alapján a 2011-ben kiépített talajvíz figyelő monitoring kútból négy éven át félévenként mintát vettek. 2014 szeptemberében elkészült a Kármentesítési monitoring zárójelentésdokumentum, mely alapján az Önkormányzat részéről a további monitoringozás kötelezettsége megszűnt. A vizsgált szennyező anyagok – TPH , benzol, xilolok, etilbenzol, egyéb BTEX – koncentrációjában a kármentesítési monitoring időszakban kedvezőtlen változás nem volt tapasztalható, a mért értékek a 6/2009 KvVMEüM-FVM együttes rendeletében szereplő, un. „B” szennyezettségi határértékeket egyetlen esetben sem érték el, így a KDV KTVF által előírt „D” kármentesítési célállapot határértékeknek is megfeleltek, a monitorozott területen a kármentesítési monitoring időszakban szennyezés nem volt tapasztalható. A szennyeződések kiugró értékei kis területre korlátozódtak, s talaj esetén csak 3,5 m-es tartományt érintettek. A talajban a TPH és BTEX komponensek okozta szennyeződések magas értékei területileg szűk körzetben, a mintavételi hely néhány méteres környezetében jelentkeztek. A szennyeződés az eredeti terepszint mélyedésében volt, és mind a talajt, mind a talajvizet érintette. Eredete feltételezhetően a szovjet csapatok által itt működtetett I. sz. benzinkút tevékenységéhez, üzemanyag kiadáshoz és tároláshoz köthető, a környezetbe jutott üzemanyagból származik. A vizsgált ingatlan területén a georadar mérések alapján tartályok nincsenek. Amennyiben egykor erre a területre is átnyúltak, azokat már bizonyosan elbontották. (hu)
  • Az első repülővel, több szakaszban teljesített hírközlési futárszolgálatot a Kievben tárgyalást folytató bizottság és Bécs között nyitották meg 1918 márciusában, a légijárat azonban a háborús összeomlás következtében és az Osztrák—Magyar Monarchia széthullásával 1918 novemberében megszűnt. (hu)
  • Vámkülföld: az Osztrák-Magyar Monarchia közös vámterületén kívüli területek. (hu)
  • A Mátyásföldi repülőtér előzetes állapotfelmérését 1994–1995-ben végezték el, majd további ellenőrző vizsgálatokat végeztek 1999-ben. A tényfeltárási dokumentációkból kiderült, hogy a terület talaja és talajvize erősen szénhidrogén szennyezett. Ezt követően 2009-ben készült tényfeltárási dokumentáció, mely alapján a 2011-ben kiépített talajvíz figyelő monitoring kútból négy éven át félévenként mintát vettek. 2014 szeptemberében elkészült a Kármentesítési monitoring zárójelentésdokumentum, mely alapján az Önkormányzat részéről a további monitoringozás kötelezettsége megszűnt. A vizsgált szennyező anyagok – TPH , benzol, xilolok, etilbenzol, egyéb BTEX – koncentrációjában a kármentesítési monitoring időszakban kedvezőtlen változás nem volt tapasztalható, a mért értékek a 6/2009 KvVMEüM-FVM együttes rendeletében szereplő, un. „B” szennyezettségi határértékeket egyetlen esetben sem érték el, így a KDV KTVF által előírt „D” kármentesítési célállapot határértékeknek is megfeleltek, a monitorozott területen a kármentesítési monitoring időszakban szennyezés nem volt tapasztalható. A szennyeződések kiugró értékei kis területre korlátozódtak, s talaj esetén csak 3,5 m-es tartományt érintettek. A talajban a TPH és BTEX komponensek okozta szennyeződések magas értékei területileg szűk körzetben, a mintavételi hely néhány méteres környezetében jelentkeztek. A szennyeződés az eredeti terepszint mélyedésében volt, és mind a talajt, mind a talajvizet érintette. Eredete feltételezhetően a szovjet csapatok által itt működtetett I. sz. benzinkút tevékenységéhez, üzemanyag kiadáshoz és tároláshoz köthető, a környezetbe jutott üzemanyagból származik. A vizsgált ingatlan területén a georadar mérések alapján tartályok nincsenek. Amennyiben egykor erre a területre is átnyúltak, azokat már bizonyosan elbontották. (hu)
  • Az első repülővel, több szakaszban teljesített hírközlési futárszolgálatot a Kievben tárgyalást folytató bizottság és Bécs között nyitották meg 1918 márciusában, a légijárat azonban a háborús összeomlás következtében és az Osztrák—Magyar Monarchia széthullásával 1918 novemberében megszűnt. (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Mátyásföldi repülőtér (hu)
  • Mátyásföldi repülőtér (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:hubAirport of
is prop-hu:bázisrepülőtér of
is foaf:primaryTopic of