dbo:abstract
|
- Mózes ben Izsák de Rieti, vagy Mozes di Gajo (Rieti, 1388 – Róma, 1460 körül) középkori itáliai zsidó költő. A neves korabeli zsidó orvos, Maestro Gajo fiaként született Rómában. Ő maga II. Piusz pápa orvosa volt. Foglalkozott természettudományokkal, filozófiával, és talmudtudománnyal. Hatott rá Manoello, de mégis – egyes zsidó filozófusokkal együtt – elítélte munkásságát. Fő műve a Mikdás meát ('Kis szentély') című nagy költemény, amely két részből áll.
* Az Ulamban ('Előcsarnok') da Rieti 5 énekben többféle témakört jár körülː szól a 13 hitágazatról, a kabbaláról, a fizikáról, a matematikáról, a Bibliáról és a Talmudról. Beszél Arisztotelészről, illetve a nagy görög bölcset magyarázó Averroësről és Gersonidészről.
* A második rész a 8 énekből álló Héchal ('Csarnok'). Ebben a szerző a lelkek csarnokán át bevezeti az olvasót az Esdeklők hajlékába (Meón ha-sóalim). A 3. énekben egy városként mutatja be a Bibliát, amelytől el lehet jutni a Misnához és a Talmudhoz. Ezután a szentélyben (debir) bemutatja a zsidó bölcseket, , és a többi kiváló személyt. A Kis szentély töredékes mű, amelyet da Rieti irodalomtörténeti jegyzetekkel toldott meg. Itt jelzi egyes költők Csarnokból való kizárásának okát, így például Manoellot és érzékies költészetük miatt nem tartotta méltónak a Csarnokban való ottlétre. Verstechnikája kitűnőː ő alkalmazta először az úgynevezett rímeket, melyek szép csengést biztosítanak a költeménynek. Ennek ellenére érződik a lendületesség hiánya, amelyet a szerző a szép nyelvezettel és választott tárgyáért való lelkesedéssel igyekszik pótolni. A zsidó templomi díszeket és tárgyakat énekelte meg Iggéret Jáár Lebánón ('A Libanon erdejéről') című művében. Emellett 62 fejezetből álló védőiratot készített a zsidók számára valószínűleg (V. Miklós és III. Kallixtusz pápák titkára, hebaraista) vagy korabeli prédikátor vádjai ellen. (hu)
- Mózes ben Izsák de Rieti, vagy Mozes di Gajo (Rieti, 1388 – Róma, 1460 körül) középkori itáliai zsidó költő. A neves korabeli zsidó orvos, Maestro Gajo fiaként született Rómában. Ő maga II. Piusz pápa orvosa volt. Foglalkozott természettudományokkal, filozófiával, és talmudtudománnyal. Hatott rá Manoello, de mégis – egyes zsidó filozófusokkal együtt – elítélte munkásságát. Fő műve a Mikdás meát ('Kis szentély') című nagy költemény, amely két részből áll.
* Az Ulamban ('Előcsarnok') da Rieti 5 énekben többféle témakört jár körülː szól a 13 hitágazatról, a kabbaláról, a fizikáról, a matematikáról, a Bibliáról és a Talmudról. Beszél Arisztotelészről, illetve a nagy görög bölcset magyarázó Averroësről és Gersonidészről.
* A második rész a 8 énekből álló Héchal ('Csarnok'). Ebben a szerző a lelkek csarnokán át bevezeti az olvasót az Esdeklők hajlékába (Meón ha-sóalim). A 3. énekben egy városként mutatja be a Bibliát, amelytől el lehet jutni a Misnához és a Talmudhoz. Ezután a szentélyben (debir) bemutatja a zsidó bölcseket, , és a többi kiváló személyt. A Kis szentély töredékes mű, amelyet da Rieti irodalomtörténeti jegyzetekkel toldott meg. Itt jelzi egyes költők Csarnokból való kizárásának okát, így például Manoellot és érzékies költészetük miatt nem tartotta méltónak a Csarnokban való ottlétre. Verstechnikája kitűnőː ő alkalmazta először az úgynevezett rímeket, melyek szép csengést biztosítanak a költeménynek. Ennek ellenére érződik a lendületesség hiánya, amelyet a szerző a szép nyelvezettel és választott tárgyáért való lelkesedéssel igyekszik pótolni. A zsidó templomi díszeket és tárgyakat énekelte meg Iggéret Jáár Lebánón ('A Libanon erdejéről') című művében. Emellett 62 fejezetből álló védőiratot készített a zsidók számára valószínűleg (V. Miklós és III. Kallixtusz pápák titkára, hebaraista) vagy korabeli prédikátor vádjai ellen. (hu)
|