Property Value
dbo:abstract
  • A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja. Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű. A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és ) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, , , is előfordul benne. Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva. A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz. Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú. (hu)
  • A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja. Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű. A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és ) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, , , is előfordul benne. Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva. A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz. Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 32210 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6811 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21826182 (xsd:integer)
prop-hu:binomial
  • Atropa bella-donna (hu)
  • Atropa bella-donna (hu)
prop-hu:binomialAuthority
prop-hu:divisio
prop-hu:familia
prop-hu:genus
  • Atropa (hu)
  • Atropa (hu)
prop-hu:imageCaption
  • Nadragulya terméssel (hu)
  • Nadragulya terméssel (hu)
prop-hu:name
  • Nadragulya (hu)
  • Nadragulya (hu)
prop-hu:ordo
prop-hu:ordo+_
  • Euasterids I (hu)
  • Euasterids I (hu)
prop-hu:rangeMapCaption
  • Elterjedési területe (hu)
  • Elterjedési területe (hu)
prop-hu:regnum
prop-hu:species
  • A. bella-donna (hu)
  • A. bella-donna (hu)
prop-hu:subfamilia
  • Solanoideae (hu)
  • Solanoideae (hu)
prop-hu:synonyms
  • *Atropa borealis Kreyer ex Pascher *Atropa cordata Pascher *Atropa digitaloides Pascher *Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922 *Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945 *Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg. *Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke *Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher *Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779 *Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772 *Boberella belladonna E.H.L.Krause (hu)
  • *Atropa borealis Kreyer ex Pascher *Atropa cordata Pascher *Atropa digitaloides Pascher *Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922 *Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945 *Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg. *Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke *Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher *Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779 *Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772 *Boberella belladonna E.H.L.Krause (hu)
prop-hu:tribus
  • Hyoscyameae (hu)
  • Hyoscyameae (hu)
prop-hu:unrankedClassis
prop-hu:unrankedOrdo
  • Asteridae (hu)
  • Asteridae (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:wikicommonscat
  • Atropa belladonna (hu)
  • Atropa belladonna (hu)
prop-hu:wikispecies
  • Atropa belladonna (hu)
  • Atropa belladonna (hu)
dct:subject
rdfs:label
  • Nadragulya (hu)
  • Nadragulya (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of