| dbo:abstract
|
- A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja. Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű. A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és ) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, , , is előfordul benne. Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva. A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz. Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú. (hu)
- A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja. Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű. A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és ) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, , , is előfordul benne. Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva. A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz. Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú. (hu)
|
| prop-hu:synonyms
|
- *Atropa borealis Kreyer ex Pascher
*Atropa cordata Pascher
*Atropa digitaloides Pascher
*Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922
*Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945
*Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg.
*Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke
*Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher
*Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779
*Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772
*Boberella belladonna E.H.L.Krause (hu)
- *Atropa borealis Kreyer ex Pascher
*Atropa cordata Pascher
*Atropa digitaloides Pascher
*Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922
*Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945
*Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg.
*Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke
*Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher
*Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779
*Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772
*Boberella belladonna E.H.L.Krause (hu)
|
