| dbo:abstract
|
- A Nagy-Milic (Nagymilic; helyileg: Milic, olykor Milics; szlovákul: Veľký Milič) hegy az Északi-középhegységben. Az országhatár itt vágja ketté az Eperjes–Tokaji-hegyláncot, amelynek hazai oldalon lévő déli része, a Zempléni-hegység ezen a ponton emelkedik a legmagasabbra (895 méterével Magyarország hegyeinek listáján a 38.). Földtörténeti szempontból a Milic-csoport romvulkán (egy szétrobbant óriási tűzhányó lepusztult maradványa), amely geológiáját tekintve a hegyvonulat északi folytatásához, a Szalánci-hegységhez tartozik. A Nagy-Milic vízválasztó és egyben néprajzi határ is, ahol a magyar és szlovák nyelvterület érintkezik. A csúcson kőoszlop áll, közvetlenül a határkő mellett, a szlovák oldalon. Egykor kilátó is volt itt, de a határsávba került, elhanyagolt faalkotmány a 70-es években összeomlott, és azóta sem építették újjá. A sűrű erdőkkel övezett, köves csúcsról jelenleg nincs kilátás, ellenben a szomszédos Kis-Milicen épült Károlyi-kilátóból remek panoráma nyílik. 2006-ban nappali határátlépési pontot jelöltek ki a Nagy-Milicen a gyalogos turisták számára, Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez csatlakozásával az államhatár szabadon átjárhatóvá vált. A csúcs két ország határán fekszik, és elviekben két másik országra is rálátni: A Kárpátok ukrajnai vonulataira, valamint a Románia területén fekvő Gutin-hegységre is. Nagy-Milicről, az Országos Kéktúra egykori keleti végpontjáról indult el 1979-ben a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja, hogy Rockenbauer Pál vezetésével végigjárják a nagy kék jelzést. (hu)
- A Nagy-Milic (Nagymilic; helyileg: Milic, olykor Milics; szlovákul: Veľký Milič) hegy az Északi-középhegységben. Az országhatár itt vágja ketté az Eperjes–Tokaji-hegyláncot, amelynek hazai oldalon lévő déli része, a Zempléni-hegység ezen a ponton emelkedik a legmagasabbra (895 méterével Magyarország hegyeinek listáján a 38.). Földtörténeti szempontból a Milic-csoport romvulkán (egy szétrobbant óriási tűzhányó lepusztult maradványa), amely geológiáját tekintve a hegyvonulat északi folytatásához, a Szalánci-hegységhez tartozik. A Nagy-Milic vízválasztó és egyben néprajzi határ is, ahol a magyar és szlovák nyelvterület érintkezik. A csúcson kőoszlop áll, közvetlenül a határkő mellett, a szlovák oldalon. Egykor kilátó is volt itt, de a határsávba került, elhanyagolt faalkotmány a 70-es években összeomlott, és azóta sem építették újjá. A sűrű erdőkkel övezett, köves csúcsról jelenleg nincs kilátás, ellenben a szomszédos Kis-Milicen épült Károlyi-kilátóból remek panoráma nyílik. 2006-ban nappali határátlépési pontot jelöltek ki a Nagy-Milicen a gyalogos turisták számára, Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez csatlakozásával az államhatár szabadon átjárhatóvá vált. A csúcs két ország határán fekszik, és elviekben két másik országra is rálátni: A Kárpátok ukrajnai vonulataira, valamint a Románia területén fekvő Gutin-hegységre is. Nagy-Milicről, az Országos Kéktúra egykori keleti végpontjáról indult el 1979-ben a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja, hogy Rockenbauer Pál vezetésével végigjárják a nagy kék jelzést. (hu)
|
