| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos (vezetékneve előfordul még Nagybaczoni Nagy, vagy Nagybaczoni-Nagy alakban is) (Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós, aki „ember maradt az embertelenségben” (idézet Horthy Miklóstól). Bátyjával együtt (a szegény családi háttér ellenére) komoly katonai karriert futott be. Harcolt az első világháborúban és a Vörös Hadsereg katonájaként részt vett a Magyarországi Tanácsköztársaság által folytatott hadműveletekben. 1934. május 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. szeptember 24-től 1943. június 12-ig honvédelmi miniszter volt a Kállay-kormányban, de a hungaristák nyomására lemondott és nyugállományba került. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944. november 16-án Szálasi Ferenc parancsára letartóztatták és hazaárulás vádjával. Más prominens foglyokkal együtt a sopronkőhidai fegyintézetbe zárták, ahonnan a front közeledtével Bajorországba került. Ott érte a második világháború vége és így elkerülte a neki szánt halálbüntetést. 1946-ban tért haza, majd rövid ideig a tábornoki nyugdíjbizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után több más ludovikás katonatársához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték. Elvették a lakását és megvonták a szolgálati nyugdíját. Ezután kétkezi munkásként egy ideig a Pilisi Parkerdőgazdaságban dolgozott. Jó ismerőse volt Petru Groza román államelnök, akivel Szászvárosban együtt érettségiztek. Ő nem felejtette el gimnáziumi iskolatársát és az 1950-es években személyesen járt közbe az akkori magyar vezetőknél, hogy adják vissza Nagy tábornok nyugellátását. 1965 decemberében a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „világ igazának” ismerte el. Idős korában is szellemi frissességben élt, sokat kertészkedett és írt. 1976-ban, kilencvenkét évesen hunyt el. (hu)
- Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos (vezetékneve előfordul még Nagybaczoni Nagy, vagy Nagybaczoni-Nagy alakban is) (Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós, aki „ember maradt az embertelenségben” (idézet Horthy Miklóstól). Bátyjával együtt (a szegény családi háttér ellenére) komoly katonai karriert futott be. Harcolt az első világháborúban és a Vörös Hadsereg katonájaként részt vett a Magyarországi Tanácsköztársaság által folytatott hadműveletekben. 1934. május 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. szeptember 24-től 1943. június 12-ig honvédelmi miniszter volt a Kállay-kormányban, de a hungaristák nyomására lemondott és nyugállományba került. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944. november 16-án Szálasi Ferenc parancsára letartóztatták és hazaárulás vádjával. Más prominens foglyokkal együtt a sopronkőhidai fegyintézetbe zárták, ahonnan a front közeledtével Bajorországba került. Ott érte a második világháború vége és így elkerülte a neki szánt halálbüntetést. 1946-ban tért haza, majd rövid ideig a tábornoki nyugdíjbizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után több más ludovikás katonatársához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték. Elvették a lakását és megvonták a szolgálati nyugdíját. Ezután kétkezi munkásként egy ideig a Pilisi Parkerdőgazdaságban dolgozott. Jó ismerőse volt Petru Groza román államelnök, akivel Szászvárosban együtt érettségiztek. Ő nem felejtette el gimnáziumi iskolatársát és az 1950-es években személyesen járt közbe az akkori magyar vezetőknél, hogy adják vissza Nagy tábornok nyugellátását. 1965 decemberében a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „világ igazának” ismerte el. Idős korában is szellemi frissességben élt, sokat kertészkedett és írt. 1976-ban, kilencvenkét évesen hunyt el. (hu)
|
| dbo:predecessor
| |
| dbo:successor
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 46255 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Dombrády Lóránd (hu)
- Szakály Sándor (hu)
- Károlyfalvi József (hu)
- Dombrády Lóránd (hu)
- Szakály Sándor (hu)
- Károlyfalvi József (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Szakály Sándor (hu)
- Szakály Sándor (hu)
|
| prop-hu:címer
|
- Hungary medium coa 1910.png (hu)
- Hungary medium coa 1910.png (hu)
|
| prop-hu:előd
| |
| prop-hu:előző
| |
| prop-hu:isbn
|
- 963850319 (xsd:integer)
- 9631410811 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:következő
| |
| prop-hu:location
|
- Kecskemét (hu)
- Kecskemét (hu)
|
| prop-hu:megnevezés
|
- honvédelmi minisztere (hu)
- honvédelmi minisztere (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Nagy Vilmos (hu)
- Nagy Vilmos (hu)
|
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:publisher
| |
| prop-hu:terminusKezdete
| |
| prop-hu:terminusVége
| |
| prop-hu:title
|
- Hadsereg és Politika Magyarországon 1938-1944 (hu)
- A magyar katonai elit 1938–1945 (hu)
- A református tábornok: Nagybaczoni-Nagy Vilmos katonai-politikai pályája (hu)
- Hadsereg és Politika Magyarországon 1938-1944 (hu)
- A magyar katonai elit 1938–1945 (hu)
- A református tábornok: Nagybaczoni-Nagy Vilmos katonai-politikai pályája (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:utód
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:work
|
- Nemzet és emlékezet (hu)
- Nemzet és emlékezet (hu)
|
| prop-hu:year
|
- 1986 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
|
| prop-hu:állam
|
- Magyarország (hu)
- Magyarország (hu)
|
| prop-hu:évek
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Nagy Vilmos (katonatiszt) (hu)
- Nagy Vilmos (katonatiszt) (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Nagy Vilmos (hu)
- honvédelmi minisztere (hu)
- Nagy Vilmos (hu)
- honvédelmi minisztere (hu)
|
| is dbo:predecessor
of | |
| is dbo:successor
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:aut
of | |
| is prop-hu:előd
of | |
| is prop-hu:előző
of | |
| is prop-hu:következő
of | |
| is prop-hu:utód
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
