Property Value
dbo:abstract
  • A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között. Azok a községek voltak nagyközségek, amelyek önállóan alkalmaztak jegyzőt, de valamely járáshoz tartoztak, vagyis főszolgabírói felügyelet alatt álltak. Az elnevezés nem a település népességével vagy egyéb méretbeli jellemzőjével volt kapcsolatos, bár a nagyközségek általában népesebbek és gazdagabbak, fejlettebbek voltak a kisközségeknél, melyek csoportosan, körjegyzőségekbe tömörülve alkalmaztak jegyzőt (körjegyzőt). A magyarországi községek szervezeti viszonyait a polgári korszakban szabályozó 1871. évi XVIII. törvénycikk, majd az ezt felváltó 1886. évi XXII. törvénycikk a községeket három kategóriára osztotta. A rendezett tanácsú városok élvezték a legnagyobb önállóságot és az ő polgáraikat terhelte a legtöbb feladat. A nagy- és kisközségek a járásokba beosztva, a főszolgabírók felügyelete alatt működtek. Ez utóbbiak között a fő különbség az volt, hogy míg az előbbiek önállóan látták el feladataikat, elsősorban saját jegyző alkalmazásával, addig az utóbbiak körjegyzőségekben társulva vagy kivételes esetben egy nagyközséghez társulva tettek eleget törvényes kötelezettségeiknek. (hu)
  • A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között. Azok a községek voltak nagyközségek, amelyek önállóan alkalmaztak jegyzőt, de valamely járáshoz tartoztak, vagyis főszolgabírói felügyelet alatt álltak. Az elnevezés nem a település népességével vagy egyéb méretbeli jellemzőjével volt kapcsolatos, bár a nagyközségek általában népesebbek és gazdagabbak, fejlettebbek voltak a kisközségeknél, melyek csoportosan, körjegyzőségekbe tömörülve alkalmaztak jegyzőt (körjegyzőt). A magyarországi községek szervezeti viszonyait a polgári korszakban szabályozó 1871. évi XVIII. törvénycikk, majd az ezt felváltó 1886. évi XXII. törvénycikk a községeket három kategóriára osztotta. A rendezett tanácsú városok élvezték a legnagyobb önállóságot és az ő polgáraikat terhelte a legtöbb feladat. A nagy- és kisközségek a járásokba beosztva, a főszolgabírók felügyelete alatt működtek. Ez utóbbiak között a fő különbség az volt, hogy míg az előbbiek önállóan látták el feladataikat, elsősorban saját jegyző alkalmazásával, addig az utóbbiak körjegyzőségekben társulva vagy kivételes esetben egy nagyközséghez társulva tettek eleget törvényes kötelezettségeiknek. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 683750 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2028 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23617483 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Pomogyi László (hu)
  • Kmety Károly (hu)
  • Pomogyi László (hu)
  • Kmety Károly (hu)
prop-hu:authorlink
  • Pomogyi László (hu)
  • Kmety Károly (hu)
  • Pomogyi László (hu)
  • Kmety Károly (hu)
prop-hu:isbn
  • 9789639889231 (xsd:decimal)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:pages
  • 151 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Mérték Kiadó (hu)
  • Politzer Zsigmond (hu)
  • Mérték Kiadó (hu)
  • Politzer Zsigmond (hu)
prop-hu:title
  • Magyar Alkotmány- és Jogtörténeti Kéziszótár (hu)
  • A magyar közigazgatási jog kézikönyve (hu)
  • Magyar Alkotmány- és Jogtörténeti Kéziszótár (hu)
  • A magyar közigazgatási jog kézikönyve (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1897 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Nagyközség (polgári korszak) (hu)
  • Nagyközség (polgári korszak) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:korábbiRangja of
is foaf:primaryTopic of