| dbo:abstract
|
- A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki. Amennyiben a napszél nem a Föld Napjából származik, csillagszélnek nevezzük. Főként nagyenergiájú elektronokat és protonokat tartalmaz (körülbelül 1 keV), melyek képesek legyőzni a csillag gravitációját. Több jelenség közvetlenül kapcsolódik a napszélhez, így a sarki fények, az üstökösök csóvája, és a mágneses viharok, melyek képesek megzavarni a földi elektromos rendszereket. Míg a korai modellek főként a hőenergiának tulajdonították az anyag felgyorsulását, az 1960-as évekre egyértelművé vált, hogy a hő okozta gyorsulás önmagában kevés lenne a napszél nagy sebességének előidézéséhez. Más gyorsító mechanizmusra is szükség van, és ezek okai az ion ciklotron hullámok. Az ion ciklotron hullámok protonokból állnak, amik a Nap mágneses terében hullámszerűen mozognak. A hullámok a Napból erednek és áthaladva a napszélen, több millió fokra hevítik azt és több millió km/h sebességre gyorsítják. A napszélben lévő kémiai elemek, mint a hidrogén, a hélium és a nehezebb ionok különböző sebességgel haladnak; különböző a hőmérsékletük és érdekes, hogy a hőmérséklet az iránnyal változik. A nehezebb ionok jól rezonálnak az ion ciklotron hullámokkal. Összehasonlítva a könnyebb alkotórészekkel, a nehezebbek több energiára tesznek szert és jobban felmelegszenek a haladásuk során. A jelenség megértése fontos a fúziós reaktor megalkotása szempontjából. Ott problémát jelent az a szennyeződés, amit a fúziós kamra faláról leváló fém ionok jelentenek, amik bekerülnek a plazmába és lehűtik azt annyira, hogy a fúzió folyamata megáll. Az ion ciklotron hullámok működésének megértése segíthet megfordítani a fúziós kamrában lejátszódó nemkívánatos jelenséget. Az 1970-es évek óta ismert, hogy a napszél mozgása az Alfvén-hullámokra jellemző tulajdonságokkal bír. A hullámok egyik jellemzője az állandó amplitúdó és a véletlenszerű irányultság. (hu)
- A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki. Amennyiben a napszél nem a Föld Napjából származik, csillagszélnek nevezzük. Főként nagyenergiájú elektronokat és protonokat tartalmaz (körülbelül 1 keV), melyek képesek legyőzni a csillag gravitációját. Több jelenség közvetlenül kapcsolódik a napszélhez, így a sarki fények, az üstökösök csóvája, és a mágneses viharok, melyek képesek megzavarni a földi elektromos rendszereket. Míg a korai modellek főként a hőenergiának tulajdonították az anyag felgyorsulását, az 1960-as évekre egyértelművé vált, hogy a hő okozta gyorsulás önmagában kevés lenne a napszél nagy sebességének előidézéséhez. Más gyorsító mechanizmusra is szükség van, és ezek okai az ion ciklotron hullámok. Az ion ciklotron hullámok protonokból állnak, amik a Nap mágneses terében hullámszerűen mozognak. A hullámok a Napból erednek és áthaladva a napszélen, több millió fokra hevítik azt és több millió km/h sebességre gyorsítják. A napszélben lévő kémiai elemek, mint a hidrogén, a hélium és a nehezebb ionok különböző sebességgel haladnak; különböző a hőmérsékletük és érdekes, hogy a hőmérséklet az iránnyal változik. A nehezebb ionok jól rezonálnak az ion ciklotron hullámokkal. Összehasonlítva a könnyebb alkotórészekkel, a nehezebbek több energiára tesznek szert és jobban felmelegszenek a haladásuk során. A jelenség megértése fontos a fúziós reaktor megalkotása szempontjából. Ott problémát jelent az a szennyeződés, amit a fúziós kamra faláról leváló fém ionok jelentenek, amik bekerülnek a plazmába és lehűtik azt annyira, hogy a fúzió folyamata megáll. Az ion ciklotron hullámok működésének megértése segíthet megfordítani a fúziós kamrában lejátszódó nemkívánatos jelenséget. Az 1970-es évek óta ismert, hogy a napszél mozgása az Alfvén-hullámokra jellemző tulajdonságokkal bír. A hullámok egyik jellemzője az állandó amplitúdó és a véletlenszerű irányultság. (hu)
|
