| dbo:abstract
|
- Naracs-tó (belaruszul Возера Нарач, oroszul озеро Нарочь) Fehéroroszország legnagyobb kiterjedésű tava. A Minszki terület területén található és a tagja. A Mjasztra- és a Batorina-tavaktól csupán keskeny turzások választják el. Nyugati partján fekszik Naracs üdülőtelepülés, tőle 3 km-re pedig az azonos nevű falu, melyről a nevét kapta. Bár területe csak nyolcadrésze a Balatonénak, mégis gyakran emlegetik Belarusz-tenger néven. Területe 79,6 km², hossza 12,8 km, legnagyobb szélessége pedig 9,8 km. Legmélyebb pontja 24,8 m, partvonala 41 km hosszú, vízgyűjtő területe 199 km² kiterjedésű. Vízmennyisége 0,71 km³. A Vilijába ömlő Narocs folyó vezeti le vizét. Egy apró szigete van az északi part közelében. Északi és északkeleti partja 10–20 m magas terasz, déli partja viszont lapos, erdővel borított. 22 halfaj él a tóban, melyek közül legnagyobb a csuka. Jelentős idegenforgalmat bonyolít le, melynek központja Naracs, a déli parton , valamint a közeli Mjadzel város. A keleti parton, falunál építették ki a Narocs pihenőtábort, a déli parton pedig 1969-ben nyitották meg falu mellett az ország legnagyobb úttörőtáborát (Zubranja v. Zubrjonok). kemping is található. A tó északi partján közelében 1952-ben emlékobeliszket állítottak a partizánharcosok tiszteletére (a ma álló emlékmű 1968-ban készült el). (hu)
- Naracs-tó (belaruszul Возера Нарач, oroszul озеро Нарочь) Fehéroroszország legnagyobb kiterjedésű tava. A Minszki terület területén található és a tagja. A Mjasztra- és a Batorina-tavaktól csupán keskeny turzások választják el. Nyugati partján fekszik Naracs üdülőtelepülés, tőle 3 km-re pedig az azonos nevű falu, melyről a nevét kapta. Bár területe csak nyolcadrésze a Balatonénak, mégis gyakran emlegetik Belarusz-tenger néven. Területe 79,6 km², hossza 12,8 km, legnagyobb szélessége pedig 9,8 km. Legmélyebb pontja 24,8 m, partvonala 41 km hosszú, vízgyűjtő területe 199 km² kiterjedésű. Vízmennyisége 0,71 km³. A Vilijába ömlő Narocs folyó vezeti le vizét. Egy apró szigete van az északi part közelében. Északi és északkeleti partja 10–20 m magas terasz, déli partja viszont lapos, erdővel borított. 22 halfaj él a tóban, melyek közül legnagyobb a csuka. Jelentős idegenforgalmat bonyolít le, melynek központja Naracs, a déli parton , valamint a közeli Mjadzel város. A keleti parton, falunál építették ki a Narocs pihenőtábort, a déli parton pedig 1969-ben nyitották meg falu mellett az ország legnagyobb úttörőtáborát (Zubranja v. Zubrjonok). kemping is található. A tó északi partján közelében 1952-ben emlékobeliszket állítottak a partizánharcosok tiszteletére (a ma álló emlékmű 1968-ban készült el). (hu)
|
