| dbo:abstract
|
- A nazarénusok fiatal német festők csoportja a romantika korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújulást kerestek a középkor szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni. A csoportot Johann Friedrich Overbeck és alapította, akik 1810-ben egy használaton kívüli római kolostorban telepedtek le, és társaságukat Lukács Testvérek Egyesületének nevezték. Követőik voltak: Friedrich Wilhelm von Schadow, , , , , . Hozzájuk tartoztak Melegh Gábor és Szoldatits Ferenc magyar festők is. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, merít a gótikus illetve a reneszánsz festészetből, de visszakanyarodik klasszicizmushoz is. Az iskola fő művei a római (1816–17, ma Berlinben látható) és a Villa Massimi (1822–32) freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Führich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott az angol preraffaeliták mozgalmában. Magyarországon többek között az egri főszékesegyház Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az újkígyósi templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban. (hu)
- A nazarénusok fiatal német festők csoportja a romantika korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújulást kerestek a középkor szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni. A csoportot Johann Friedrich Overbeck és alapította, akik 1810-ben egy használaton kívüli római kolostorban telepedtek le, és társaságukat Lukács Testvérek Egyesületének nevezték. Követőik voltak: Friedrich Wilhelm von Schadow, , , , , . Hozzájuk tartoztak Melegh Gábor és Szoldatits Ferenc magyar festők is. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, merít a gótikus illetve a reneszánsz festészetből, de visszakanyarodik klasszicizmushoz is. Az iskola fő művei a római (1816–17, ma Berlinben látható) és a Villa Massimi (1822–32) freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Führich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott az angol preraffaeliták mozgalmában. Magyarországon többek között az egri főszékesegyház Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az újkígyósi templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban. (hu)
|
