| dbo:abstract
|
- A számítógép-programozásban a ne ismételd önmagad (angolul don't repeat yourself, DRY) egy szoftverfejlesztési alapelv, ami a redundancia, és az abból eredő hibalehetőségek minimalizálását tűzi ki célul. Ehhez absztrakciók felhasználásával csökkenteni kell a szoftverminták ismétlődését, valamint az adatokat normalizálni. Az elvet úgy fogalmazzák meg, mint: Egy rendszerben minden egyes adatnak legyen egyetlen, meghatározott, felelős reprezentációja. Ezt és fogalmazta meg The Pragmatic Programmer című könyvükben. Alkalmazását széles körben ajánlják, kiterjesztve hatókörét adatbázissémákra, teszttervekre, fordítórendszerre, még a dokumentációra is. Következetes alkalmazása esetén egy módosítás nem eredményezheti azt, hogy valahol, egy logikailag nem kapcsolódó más helyen is módosítani kelljen a szoftveren. Ezzel együtt a logikailag kapcsolódó részekben minden egyformán és megjósolhatóan változik. Metódusok és szubrutinok mellett Thomas és Hunt hagyatkozik , és , hogy figyeljék az elv betartását a különböző rétegek között. Mivel a DRY angolul azt jelenti, hogy száraz, az elv megsértésére úgy hivatkoznak, hogy WET, mivel a WET azt jelenti angolul: „nedves”. Ezt többféleképpen is feloldják, mint: "write everything twice" (=„írj mindent kétszer”), "we enjoy typing" („mi élvezzük a gépelést”) vagy "waste everyone's time" („pazaroljuk mindenki idejét”). Ezek a hibás (WET) megoldások előfordulnak többrétegű webalkalmazásokban, ahol például egy webalkalmazás kérdőívén be kell szúrni egy kommentdobozt. Így a comment string több helyen is ismétlődik, a kommentdoboz, a címke is ezt hordozza, de tartalmazza HTML tag, egy beolvasó függvény neve, egy privát változó neve; megjelenik adatbázis DDL-ben, lekérdezésekben és így tovább. A DRY elv erre azt a megoldást kínálja, hogy használjunk keretrendszert, és csak a legfontosabb szerkesztési feladatot végezzük kézzel, így egy helyen tartva az új változók, új tudás hozzáadását. (hu)
- A számítógép-programozásban a ne ismételd önmagad (angolul don't repeat yourself, DRY) egy szoftverfejlesztési alapelv, ami a redundancia, és az abból eredő hibalehetőségek minimalizálását tűzi ki célul. Ehhez absztrakciók felhasználásával csökkenteni kell a szoftverminták ismétlődését, valamint az adatokat normalizálni. Az elvet úgy fogalmazzák meg, mint: Egy rendszerben minden egyes adatnak legyen egyetlen, meghatározott, felelős reprezentációja. Ezt és fogalmazta meg The Pragmatic Programmer című könyvükben. Alkalmazását széles körben ajánlják, kiterjesztve hatókörét adatbázissémákra, teszttervekre, fordítórendszerre, még a dokumentációra is. Következetes alkalmazása esetén egy módosítás nem eredményezheti azt, hogy valahol, egy logikailag nem kapcsolódó más helyen is módosítani kelljen a szoftveren. Ezzel együtt a logikailag kapcsolódó részekben minden egyformán és megjósolhatóan változik. Metódusok és szubrutinok mellett Thomas és Hunt hagyatkozik , és , hogy figyeljék az elv betartását a különböző rétegek között. Mivel a DRY angolul azt jelenti, hogy száraz, az elv megsértésére úgy hivatkoznak, hogy WET, mivel a WET azt jelenti angolul: „nedves”. Ezt többféleképpen is feloldják, mint: "write everything twice" (=„írj mindent kétszer”), "we enjoy typing" („mi élvezzük a gépelést”) vagy "waste everyone's time" („pazaroljuk mindenki idejét”). Ezek a hibás (WET) megoldások előfordulnak többrétegű webalkalmazásokban, ahol például egy webalkalmazás kérdőívén be kell szúrni egy kommentdobozt. Így a comment string több helyen is ismétlődik, a kommentdoboz, a címke is ezt hordozza, de tartalmazza HTML tag, egy beolvasó függvény neve, egy privát változó neve; megjelenik adatbázis DDL-ben, lekérdezésekben és így tovább. A DRY elv erre azt a megoldást kínálja, hogy használjunk keretrendszert, és csak a legfontosabb szerkesztési feladatot végezzük kézzel, így egy helyen tartva az új változók, új tudás hozzáadását. (hu)
|
