| dbo:abstract
|
- A nem fotorealisztikus képszintézis (NPR az angol Non-photorealistic rendering kezdőbetűiből) a számítógépes grafika egy területe, amely valamilyen (például művészeti stílusok utánzása, technikai illusztrációk készítése) célból a valóságtól eltérő képek illetve animációk létrehozásával foglalkozik. A hagyományos számítógépes grafikával szemben, amelyben a fotorealizmus minél jobb megközelítése a cél az NPR–t a festészet, rajz, illusztrációk illetve rajzfilmek ihlették. A nem fotorealisztikus képszintézist filmekben, videójátékokban, építészeti illusztrációkban és kísérleti animációkban alkalmazzák. A „nem fotorealisztikus képszintézis” kifejezést David Salesin használta először Winkelbach-hal együtt írt dolgozatában 1994-ben. Később több más név is felmerült, mint például a „művészi képszintézis”, „nem valóságos képszintézis” vagy a „művészet alapú képszintézis” de egyik sem terjedt el általánosan. Viszonylag ritka az olyan névválasztás, amely az alapján írja le a tudomány egy területét, hogy miről nincs szó, ez esetben mégis ez maradt fenn. A művészeti stílusok automatikus utánzása erős ellenérzéseket váltott ki a műértő közönségből. Természetesen a jelenlegi algoritmikus módszerek nem tudják visszaadni a művészi kifejezőképesség, az emberi absztrakciós képesség és intelligencia érzéseket, érzelmeket kiváltó hatásait. Emiatt a terület képviselői például festményszerű hatásról beszélnek festmények helyett. A jelenlegi NPR eszközök hatalmas segítséget jelenthetnek az azokat használó művészek számára. Az időigényes, aprólékos ismétlődő munkafolyamatokat ebben az esetben is nagymértékben felgyorsíthatják a számítógépes eszközök illetve új megközelítéseket, művészeti stílusokat teremthetnek. (hu)
- A nem fotorealisztikus képszintézis (NPR az angol Non-photorealistic rendering kezdőbetűiből) a számítógépes grafika egy területe, amely valamilyen (például művészeti stílusok utánzása, technikai illusztrációk készítése) célból a valóságtól eltérő képek illetve animációk létrehozásával foglalkozik. A hagyományos számítógépes grafikával szemben, amelyben a fotorealizmus minél jobb megközelítése a cél az NPR–t a festészet, rajz, illusztrációk illetve rajzfilmek ihlették. A nem fotorealisztikus képszintézist filmekben, videójátékokban, építészeti illusztrációkban és kísérleti animációkban alkalmazzák. A „nem fotorealisztikus képszintézis” kifejezést David Salesin használta először Winkelbach-hal együtt írt dolgozatában 1994-ben. Később több más név is felmerült, mint például a „művészi képszintézis”, „nem valóságos képszintézis” vagy a „művészet alapú képszintézis” de egyik sem terjedt el általánosan. Viszonylag ritka az olyan névválasztás, amely az alapján írja le a tudomány egy területét, hogy miről nincs szó, ez esetben mégis ez maradt fenn. A művészeti stílusok automatikus utánzása erős ellenérzéseket váltott ki a műértő közönségből. Természetesen a jelenlegi algoritmikus módszerek nem tudják visszaadni a művészi kifejezőképesség, az emberi absztrakciós képesség és intelligencia érzéseket, érzelmeket kiváltó hatásait. Emiatt a terület képviselői például festményszerű hatásról beszélnek festmények helyett. A jelenlegi NPR eszközök hatalmas segítséget jelenthetnek az azokat használó művészek számára. Az időigényes, aprólékos ismétlődő munkafolyamatokat ebben az esetben is nagymértékben felgyorsíthatják a számítógépes eszközök illetve új megközelítéseket, művészeti stílusokat teremthetnek. (hu)
|
