| dbo:abstract
|
- A nemi érettség az a kor vagy állapot, melynek elérésével egy élőlény képessé válik a szaporodásra. Néha a szinonimájának tekintik, bár a két fogalom nem ugyanazt jelenti. Az ember esetében a folyamatot pubertásnak nevezik A legtöbb többsejtű élőlény képtelen szaporodni a születése (vagy csírázása) idején, és fajtól függően napokba, hetekbe vagy évekbe telik, amíg a teste képessé válik erre a folyamatra. Bizonyos körülmények azonban képessé tehetik a szervezetet a nemi érettség elérésére. E körülmények lehetnek külsők, például a szárazság, vagy belsők, mint a testzsír aránya (e belső körülmények azonban nem tévesztendők össze a nemi érettséget közvetlenül okozó hormonokkal). A nemi érettség a szaporítószervek kifejlődésével és a szaporodásra szolgáló sejtek, az úgynevezett gemetek termelésének megkezdődésével érkezik el. Együtt járhat a növekedés felgyorsulásával vagy más, az élőlény kifejletlen és kifejlett formáját megkülönböztető fizikai változások megjelenésével. Ezek az úgynevezett gyakran a nemi dimorfizmus növekedését jelzik. Például a pubertáskor előtt az emberi gyermekek mellkasa lapos, de a felnőtt nők emlővel rendelkeznek, ami a férfiaknál hiányzik. A nemi érettség elérése után egyes élőlények terméketlenné válhatnak, illetve nemet válthatnak. Bizonyos élőlények , és esetenként nem képesek életképes utódok létrehozására. Habár a nemi érettség sok élőlénynél erősen korfüggő, több más tényező is szerepet játszik a kialakulásában, és lehetséges, hogy a felnőtt jellegzetességek többsége vagy összessége anélkül is megjelenik, hogy a nemi érettség bekövetkezne. Ezzel ellentétben a kifejletlen külsejű egyed is képessé válhat a reprodukcióra (lásd ). (hu)
- A nemi érettség az a kor vagy állapot, melynek elérésével egy élőlény képessé válik a szaporodásra. Néha a szinonimájának tekintik, bár a két fogalom nem ugyanazt jelenti. Az ember esetében a folyamatot pubertásnak nevezik A legtöbb többsejtű élőlény képtelen szaporodni a születése (vagy csírázása) idején, és fajtól függően napokba, hetekbe vagy évekbe telik, amíg a teste képessé válik erre a folyamatra. Bizonyos körülmények azonban képessé tehetik a szervezetet a nemi érettség elérésére. E körülmények lehetnek külsők, például a szárazság, vagy belsők, mint a testzsír aránya (e belső körülmények azonban nem tévesztendők össze a nemi érettséget közvetlenül okozó hormonokkal). A nemi érettség a szaporítószervek kifejlődésével és a szaporodásra szolgáló sejtek, az úgynevezett gemetek termelésének megkezdődésével érkezik el. Együtt járhat a növekedés felgyorsulásával vagy más, az élőlény kifejletlen és kifejlett formáját megkülönböztető fizikai változások megjelenésével. Ezek az úgynevezett gyakran a nemi dimorfizmus növekedését jelzik. Például a pubertáskor előtt az emberi gyermekek mellkasa lapos, de a felnőtt nők emlővel rendelkeznek, ami a férfiaknál hiányzik. A nemi érettség elérése után egyes élőlények terméketlenné válhatnak, illetve nemet válthatnak. Bizonyos élőlények , és esetenként nem képesek életképes utódok létrehozására. Habár a nemi érettség sok élőlénynél erősen korfüggő, több más tényező is szerepet játszik a kialakulásában, és lehetséges, hogy a felnőtt jellegzetességek többsége vagy összessége anélkül is megjelenik, hogy a nemi érettség bekövetkezne. Ezzel ellentétben a kifejletlen külsejű egyed is képessé válhat a reprodukcióra (lásd ). (hu)
|
