dbo:abstract
|
- Orbán Viktor miniszterelnök illetve a kormánya szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ennek a rendszernek az elnevezése a Nemzeti Együttműködés Rendszere, rövidítve: NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. 2010. június 14-én a „»Legyen béke, szabadság és egyetértés.«” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés elfogadta, de azt csak a kormánypártok szavazták meg. Az 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat elrendelte, hogy a nyilatkozat szövegét minden államigazgatási épületben ki kell függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig kérte, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg. Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi a rendelkezés. Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyja az állampolgárokat abban a tudatban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkenti a választási lehetőségek számát, kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre. (hu)
- Orbán Viktor miniszterelnök illetve a kormánya szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ennek a rendszernek az elnevezése a Nemzeti Együttműködés Rendszere, rövidítve: NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. 2010. június 14-én a „»Legyen béke, szabadság és egyetértés.«” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés elfogadta, de azt csak a kormánypártok szavazták meg. Az 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat elrendelte, hogy a nyilatkozat szövegét minden államigazgatási épületben ki kell függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig kérte, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg. Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi a rendelkezés. Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyja az állampolgárokat abban a tudatban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkenti a választási lehetőségek számát, kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre. (hu)
|