| dbo:abstract
|
- A nemzetközi geofizikai év (NGÉ; angolul International Geophysical Year, rövidítve IGY) az 1957. július 1-jétől 1958. december 31-ig tartó, globálisan összehangolt nemzetközi tudományos megfigyeléssorozat és együttműködés elnevezése, mely azt célozta, hogy naptevékenységi (napfolt-)maximum idején minél több adatot gyűjtsenek össze és integráljanak a már meglévő geofizikai és más észlelésekkel. Az együttműködés kiterjedt az ionoszféra-kutatásra, a földmágnesség, a kozmikus sugárzás, a sarki fény vizsgálatára, végeztek nagy pontosságú földrajzi szélesség- és hosszúságméréseket, és voltak gravitációs, meteorológiai, oceanográfiai, szeizmológiai kutatási projektek is. A vizsgálatok a poláris területek megismeréséhez is jelentős mértékben hozzájárultak. A tudományos együttműködés mellett fontos szempont volt a tevékenység és az eredmények nagyközönséggel való megismertetése, ezért különféle médiamegjelenéseket, népszerűsítő előadásokat szerveztek ebben az időszakban, sőt sok országban bélyegeket is adtak ki az NGÉ alkalmából. A megfigyelés- és kísérletsorozat igen sikeresnek bizonyult, a és a Nap–Föld-kapcsolatok terén alapvető felismerésekre vezettek. Az NGÉ során bocsátották fel az első műholdakat (Szputnyik–1, Explorer–1), melyek többek között a földi magnetoszféra alapvető szerkezetének megismeréséhez és a Van Allen sugárzási öv felfedezéséhez vezettek. Noha a között több téren (pl. a világűr meghódításáért) zajló hidegháborús vetélkedés valamelyest beárnyékolta az együttműködést, az erőfeszítések meghozták mind tudományos, mind ismeretterjesztési szempontból az eredményeiket. A gyűjtött adatok kiértékelése évtizedes munkát adott a kutatóknak és új tudományos projektek alapját képezték, illetve ekkor rakták le nemzetközi tudományos megfigyelőhálózatok alapjait. (hu)
- A nemzetközi geofizikai év (NGÉ; angolul International Geophysical Year, rövidítve IGY) az 1957. július 1-jétől 1958. december 31-ig tartó, globálisan összehangolt nemzetközi tudományos megfigyeléssorozat és együttműködés elnevezése, mely azt célozta, hogy naptevékenységi (napfolt-)maximum idején minél több adatot gyűjtsenek össze és integráljanak a már meglévő geofizikai és más észlelésekkel. Az együttműködés kiterjedt az ionoszféra-kutatásra, a földmágnesség, a kozmikus sugárzás, a sarki fény vizsgálatára, végeztek nagy pontosságú földrajzi szélesség- és hosszúságméréseket, és voltak gravitációs, meteorológiai, oceanográfiai, szeizmológiai kutatási projektek is. A vizsgálatok a poláris területek megismeréséhez is jelentős mértékben hozzájárultak. A tudományos együttműködés mellett fontos szempont volt a tevékenység és az eredmények nagyközönséggel való megismertetése, ezért különféle médiamegjelenéseket, népszerűsítő előadásokat szerveztek ebben az időszakban, sőt sok országban bélyegeket is adtak ki az NGÉ alkalmából. A megfigyelés- és kísérletsorozat igen sikeresnek bizonyult, a és a Nap–Föld-kapcsolatok terén alapvető felismerésekre vezettek. Az NGÉ során bocsátották fel az első műholdakat (Szputnyik–1, Explorer–1), melyek többek között a földi magnetoszféra alapvető szerkezetének megismeréséhez és a Van Allen sugárzási öv felfedezéséhez vezettek. Noha a között több téren (pl. a világűr meghódításáért) zajló hidegháborús vetélkedés valamelyest beárnyékolta az együttműködést, az erőfeszítések meghozták mind tudományos, mind ismeretterjesztési szempontból az eredményeiket. A gyűjtött adatok kiértékelése évtizedes munkát adott a kutatóknak és új tudományos projektek alapját képezték, illetve ekkor rakták le nemzetközi tudományos megfigyelőhálózatok alapjait. (hu)
|
