| dbo:abstract
|
- A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1948 óta működik, 53 szuverén állam a tagja. Eredetileg 1926-ban alakult meg Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations) néven és 1947-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is Ãgy emlÃtik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.) Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje (angolul Head of the Commonwealth) II. Erzsébet, akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatÃv ügyeit a fÅ‘titkár intézi). A Nemzetközösség feje cÃm szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 16 állam, a Nemzetközösségi Királyságok II. Erzsébetet ismeri el uralkodójának és ezzel államfÅ‘jének. Uralkodói cÃmei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a királynÅ‘ minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, Ãgy fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlÅ‘k egymással. Minden egyes uralkodói cÃm végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például második Erzsébet, Isten kegyelmébÅ‘l Belize királynÅ‘je és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.) A Nemzetközösségi Királyságokon kÃvül a többi tagállamnak saját államfÅ‘ik vannak. Harmincegy tag Nemzetközösségi köztársaság, hat önálló nemzetközösségi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szamoa, Szváziföld és Tonga). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. ElsÅ‘sorban olyan szervezet, amely különbözÅ‘ gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetÅ‘séget a szorosabb, egyenlÅ‘ alapokon nyugvó kapcsolatra. FÅ‘ tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok elÅ‘mozdÃtásában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. A tagállamok 4 évente tartják meg a Nemzetközösségi Játékokat, a világ második legnagyobb sporteseményét az olimpia után. (hu)
- A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1949 óta működik, 56 szuverén állam a tagja. Eredetileg 1926-ban alakult meg Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations) néven és 1947-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is Ãgy emlÃtik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.) Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje (angolul Head of the Commonwealth) III. Károly, akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatÃv ügyeit a fÅ‘titkár intézi). A Nemzetközösség feje cÃm szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 15 állam, a Nemzetközösségi Királyságok III. Károlyt ismeri el uralkodójának és ezzel államfÅ‘jének. Uralkodói cÃmei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a király minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, Ãgy fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlÅ‘k egymással. Minden egyes uralkodói cÃm végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például második Erzsébet, Isten kegyelmébÅ‘l Belize királynÅ‘je és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.) A Nemzetközösségi Királyságokon kÃvül a többi tagállamnak saját államfÅ‘ik vannak. Harmincnégy tag Nemzetközösségi köztársaság, öt önálló nemzetközösségi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szváziföld és Tonga). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. ElsÅ‘sorban olyan szervezet, amely különbözÅ‘ gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetÅ‘séget a szorosabb, egyenlÅ‘ alapokon nyugvó kapcsolatra. FÅ‘ tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok elÅ‘mozdÃtásában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. A tagállamok 4 évente tartják meg a Nemzetközösségi Játékokat, a világ második legnagyobb sporteseményét az olimpia után. (hu)
- A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1948 óta működik, 53 szuverén állam a tagja. Eredetileg 1926-ban alakult meg Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations) néven és 1947-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is Ãgy emlÃtik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.) Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje (angolul Head of the Commonwealth) II. Erzsébet, akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatÃv ügyeit a fÅ‘titkár intézi). A Nemzetközösség feje cÃm szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 16 állam, a Nemzetközösségi Királyságok II. Erzsébetet ismeri el uralkodójának és ezzel államfÅ‘jének. Uralkodói cÃmei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a királynÅ‘ minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, Ãgy fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlÅ‘k egymással. Minden egyes uralkodói cÃm végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például második Erzsébet, Isten kegyelmébÅ‘l Belize királynÅ‘je és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.) A Nemzetközösségi Királyságokon kÃvül a többi tagállamnak saját államfÅ‘ik vannak. Harmincegy tag Nemzetközösségi köztársaság, hat önálló nemzetközösségi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szamoa, Szváziföld és Tonga). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. ElsÅ‘sorban olyan szervezet, amely különbözÅ‘ gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetÅ‘séget a szorosabb, egyenlÅ‘ alapokon nyugvó kapcsolatra. FÅ‘ tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok elÅ‘mozdÃtásában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. A tagállamok 4 évente tartják meg a Nemzetközösségi Játékokat, a világ második legnagyobb sporteseményét az olimpia után. (hu)
- A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1949 óta működik, 56 szuverén állam a tagja. Eredetileg 1926-ban alakult meg Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations) néven és 1947-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is Ãgy emlÃtik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.) Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje (angolul Head of the Commonwealth) III. Károly, akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatÃv ügyeit a fÅ‘titkár intézi). A Nemzetközösség feje cÃm szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 15 állam, a Nemzetközösségi Királyságok III. Károlyt ismeri el uralkodójának és ezzel államfÅ‘jének. Uralkodói cÃmei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a király minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, Ãgy fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlÅ‘k egymással. Minden egyes uralkodói cÃm végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például második Erzsébet, Isten kegyelmébÅ‘l Belize királynÅ‘je és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.) A Nemzetközösségi Királyságokon kÃvül a többi tagállamnak saját államfÅ‘ik vannak. Harmincnégy tag Nemzetközösségi köztársaság, öt önálló nemzetközösségi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szváziföld és Tonga). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. ElsÅ‘sorban olyan szervezet, amely különbözÅ‘ gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetÅ‘séget a szorosabb, egyenlÅ‘ alapokon nyugvó kapcsolatra. FÅ‘ tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok elÅ‘mozdÃtásában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. A tagállamok 4 évente tartják meg a Nemzetközösségi Játékokat, a világ második legnagyobb sporteseményét az olimpia után. (hu)
|
