| dbo:abstract
|
- A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1948 óta működik, 53 szuverén állam a tagja. Eredetileg 1926-ban alakult meg Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations) néven és 1947-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is így említik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.) Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje (angolul Head of the Commonwealth) II. Erzsébet, akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatív ügyeit a főtitkár intézi). A Nemzetközösség feje cím szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 16 állam, a Nemzetközösségi Királyságok II. Erzsébetet ismeri el uralkodójának és ezzel államfőjének. Uralkodói címei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a királynő minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, így fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlők egymással. Minden egyes uralkodói cím végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például második Erzsébet, Isten kegyelméből Belize királynője és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.) A Nemzetközösségi Királyságokon kívül a többi tagállamnak saját államfőik vannak. Harmincegy tag Nemzetközösségi köztársaság, hat önálló nemzetközösségi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szamoa, Szváziföld és Tonga). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. Elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. Fő tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. A tagállamok 4 évente tartják meg a Nemzetközösségi Játékokat, a világ második legnagyobb sporteseményét az olimpia után. (hu)
- A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1948 óta működik, 53 szuverén állam a tagja. Eredetileg 1926-ban alakult meg Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations) néven és 1947-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is így említik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.) Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje (angolul Head of the Commonwealth) II. Erzsébet, akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatív ügyeit a főtitkár intézi). A Nemzetközösség feje cím szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 16 állam, a Nemzetközösségi Királyságok II. Erzsébetet ismeri el uralkodójának és ezzel államfőjének. Uralkodói címei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a királynő minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, így fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlők egymással. Minden egyes uralkodói cím végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például második Erzsébet, Isten kegyelméből Belize királynője és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.) A Nemzetközösségi Királyságokon kívül a többi tagállamnak saját államfőik vannak. Harmincegy tag Nemzetközösségi köztársaság, hat önálló nemzetközösségi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szamoa, Szváziföld és Tonga). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. Elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. Fő tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. A tagállamok 4 évente tartják meg a Nemzetközösségi Játékokat, a világ második legnagyobb sporteseményét az olimpia után. (hu)
|
