Property Value
dbo:abstract
  • A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította. A mozgalom az 1860-as évek elején a „Vissza Kanthoz!” jelszó alatt német akadémikus központokból terjedt el. Ekkor az idealizmus hatása alábbhagyott és a természettudományokban gyökerezett materializmus lett a domináns a tudománytalan, spiritualisztikus, spekulatív filozófiák mellett. A neokantiánusok úgy vélték, hogy Kant kritikai filozófiai rendszere mindkét áramlat alternatíváját nyújthatja. A századforduló idején a neokantianizmus már vezető tudományos filozófiai irányzattá vált Németországban. A neokantiánusok célja egy olyan filozófia kifejlesztése volt, ami megfelel a modern tudományok igényeinek. Ezzel a szándékkal közvetlenül Immanuel Kantra hivatkoztak. Újra feléledt az érdeklődés egy alapuló szellemtudomány iránt. A politikai elméletek filozófiai megalapozásán is dolgoztak.A neokantianizmus etikai aspektusai közel álltak a szocialista tanításokhoz, amint például és Hermann Cohen műveiből kitűnik. Mint Kant ők is hangsúlyozták, hogy az egyenlőség a szabadsághoz szükséges. Kant szerint a jog célja a szabadság: szabadság – negatívumként – a másik emberek önkényétől, illetve – pozitív értelemben – szabadság az önrendelkezéshez. Nincs szabadság egyenlőség nélkül és fordítva. Az egyenlőség szabadság nélkül egy embertelen mechanizmus, a szabadság egyenlőség nélkül viszont zsarnokság. Kant etikájának az alapelve a . Az újkantianizmuson belül két jelentős ágazat létezett: a és a (vagy bádeni iskola). A fejlődése is a neokantianizmushoz eredményeihez számítható. A marburgi iskola tagjai a matematikai filozófia megteremtésével foglalkoztak. Legfőképpen a természettudományos irányú a priori episztemológiát és a logikát hangsúlyozták. A délnyugat-német iskola képviselői viszont Kant Gyakorlati ész kritikájával foglalkoztak. A bölcsészettudományok fogalmairól és módszereiről szóló vitában vettek részt. Nekik a kultúra- és értékelmélet voltak a központi témáik. Általánosabban olyan embereket is hívnak neokantiánusnak, akik részben vagy egészben átveszik Kant filozófiáját. A jelenkori filozófiában például műve Az érzékelés és a jelentés határai számíthat neokantiánusnak. Strawson az ismeretelméletet helyezi az ontológia elé, ami a neokantianizmusra jellemző. Európában egy más, a fenomenológiából származtatott hagyományt képvisel. (hu)
  • A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította. A mozgalom az 1860-as évek elején a „Vissza Kanthoz!” jelszó alatt német akadémikus központokból terjedt el. Ekkor az idealizmus hatása alábbhagyott és a természettudományokban gyökerezett materializmus lett a domináns a tudománytalan, spiritualisztikus, spekulatív filozófiák mellett. A neokantiánusok úgy vélték, hogy Kant kritikai filozófiai rendszere mindkét áramlat alternatíváját nyújthatja. A századforduló idején a neokantianizmus már vezető tudományos filozófiai irányzattá vált Németországban. A neokantiánusok célja egy olyan filozófia kifejlesztése volt, ami megfelel a modern tudományok igényeinek. Ezzel a szándékkal közvetlenül Immanuel Kantra hivatkoztak. Újra feléledt az érdeklődés egy alapuló szellemtudomány iránt. A politikai elméletek filozófiai megalapozásán is dolgoztak.A neokantianizmus etikai aspektusai közel álltak a szocialista tanításokhoz, amint például és Hermann Cohen műveiből kitűnik. Mint Kant ők is hangsúlyozták, hogy az egyenlőség a szabadsághoz szükséges. Kant szerint a jog célja a szabadság: szabadság – negatívumként – a másik emberek önkényétől, illetve – pozitív értelemben – szabadság az önrendelkezéshez. Nincs szabadság egyenlőség nélkül és fordítva. Az egyenlőség szabadság nélkül egy embertelen mechanizmus, a szabadság egyenlőség nélkül viszont zsarnokság. Kant etikájának az alapelve a . Az újkantianizmuson belül két jelentős ágazat létezett: a és a (vagy bádeni iskola). A fejlődése is a neokantianizmushoz eredményeihez számítható. A marburgi iskola tagjai a matematikai filozófia megteremtésével foglalkoztak. Legfőképpen a természettudományos irányú a priori episztemológiát és a logikát hangsúlyozták. A délnyugat-német iskola képviselői viszont Kant Gyakorlati ész kritikájával foglalkoztak. A bölcsészettudományok fogalmairól és módszereiről szóló vitában vettek részt. Nekik a kultúra- és értékelmélet voltak a központi témáik. Általánosabban olyan embereket is hívnak neokantiánusnak, akik részben vagy egészben átveszik Kant filozófiáját. A jelenkori filozófiában például műve Az érzékelés és a jelentés határai számíthat neokantiánusnak. Strawson az ismeretelméletet helyezi az ontológia elé, ami a neokantianizmusra jellemző. Európában egy más, a fenomenológiából származtatott hagyományt képvisel. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 623613 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 54417 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22473487 (xsd:integer)
prop-hu:accessdate
  • 20091126 (xsd:integer)
prop-hu:archívdátum
  • 2008-10-12 (xsd:date)
  • 2008-12-19 (xsd:date)
  • 2009-02-27 (xsd:date)
  • 2011-09-26 (xsd:date)
  • 2012-11-14 (xsd:date)
prop-hu:archívurl
prop-hu:author
  • Hegedűs Loránt (hu)
  • Holzhey Helmut (hu)
  • Häußer Hans-Dieter (hu)
  • Köhnke Klaus Christian (hu)
  • Lembeck Karl-Heinz (hu)
  • Ollig Hans-Ludwig (hu)
  • Orth Ernst Wolfgang (hu)
  • Pascher Manfred (hu)
  • Schnädelbach Herbert (hu)
  • Sieg Ulrich (hu)
  • Ullmann Tamás (hu)
  • Winter Eggert (hu)
  • Zeidler Kurt Walter (hu)
  • Ziemann Sascha (hu)
  • Hegedűs Loránt (hu)
  • Holzhey Helmut (hu)
  • Häußer Hans-Dieter (hu)
  • Köhnke Klaus Christian (hu)
  • Lembeck Karl-Heinz (hu)
  • Ollig Hans-Ludwig (hu)
  • Orth Ernst Wolfgang (hu)
  • Pascher Manfred (hu)
  • Schnädelbach Herbert (hu)
  • Sieg Ulrich (hu)
  • Ullmann Tamás (hu)
  • Winter Eggert (hu)
  • Zeidler Kurt Walter (hu)
  • Ziemann Sascha (hu)
prop-hu:cím
  • Titu Maiorescu és Böhm Károly – egy filozófiai párhuzam. A rendszer körüli harc (hu)
  • A filozófia lényege. Bevezetés a filozófiába (hu)
  • Magyarország a XX. században: V. KÖTET - Tudomány 2. Társadalomtudományok: Filozófia: Neokantianizmus (hu)
  • Jogbölcsélet (hu)
  • Neokantianizmus (hu)
  • Neukantianismus (hu)
  • „Wir fangen mit dem Denken an.“ Der Neukantianismus oder: Zurück zu Kant und über Kant hinaus (hu)
  • Kantianer oder Neukantianer? Über die Schwierigkeiten, Frege der Philosophie seiner Zeit zuzuordnen (hu)
  • Rickert Henrik filozófiája. A modern értékfilozófia alapvetése (hu)
  • Problematikai és tartalmi átalakulások az újabb történetfilozófiában I. - I. Dilthey és a neokantianizmus (hu)
  • A davosi vita Ernst Cassirer és Martin Heidegger között (hu)
  • Érték a történelemben I. (hu)
  • Újkantianizmus (hu)
  • A klasszikus német filozófia vége és a kritikai pozitivizmus (hu)
  • Titu Maiorescu és Böhm Károly – egy filozófiai párhuzam. A rendszer körüli harc (hu)
  • A filozófia lényege. Bevezetés a filozófiába (hu)
  • Magyarország a XX. században: V. KÖTET - Tudomány 2. Társadalomtudományok: Filozófia: Neokantianizmus (hu)
  • Jogbölcsélet (hu)
  • Neokantianizmus (hu)
  • Neukantianismus (hu)
  • „Wir fangen mit dem Denken an.“ Der Neukantianismus oder: Zurück zu Kant und über Kant hinaus (hu)
  • Kantianer oder Neukantianer? Über die Schwierigkeiten, Frege der Philosophie seiner Zeit zuzuordnen (hu)
  • Rickert Henrik filozófiája. A modern értékfilozófia alapvetése (hu)
  • Problematikai és tartalmi átalakulások az újabb történetfilozófiában I. - I. Dilthey és a neokantianizmus (hu)
  • A davosi vita Ernst Cassirer és Martin Heidegger között (hu)
  • Érték a történelemben I. (hu)
  • Újkantianizmus (hu)
  • A klasszikus német filozófia vége és a kritikai pozitivizmus (hu)
prop-hu:date
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2019 (xsd:integer)
prop-hu:editor
  • Boros Gábor (hu)
  • Heinz Marion, Krijnen Christian (hu)
  • Holzhey Helmut (hu)
  • Röd Wolfgang (hu)
  • Boros Gábor (hu)
  • Heinz Marion, Krijnen Christian (hu)
  • Holzhey Helmut (hu)
  • Röd Wolfgang (hu)
prop-hu:elérés
  • 2009-11-22 (xsd:date)
  • 2009-11-23 (xsd:date)
  • 2010-01-29 (xsd:date)
prop-hu:format
  • pdf (hu)
  • pdf (hu)
prop-hu:formátum
  • PDF (hu)
  • pdf (hu)
  • PDF (hu)
  • pdf (hu)
prop-hu:id
  • 3406313493 (xsd:decimal)
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
  • 351857759 (xsd:integer)
  • 3416020324 (xsd:decimal)
  • 3416025180 (xsd:decimal)
  • 3428046242 (xsd:decimal)
  • 3476101878 (xsd:decimal)
  • 3825219623 (xsd:decimal)
  • 3884798871 (xsd:decimal)
  • 3884799002 (xsd:decimal)
  • 3884799444 (xsd:decimal)
  • 9783518285497 (xsd:decimal)
  • 9783796508394 (xsd:decimal)
  • 9783826032998 (xsd:decimal)
  • 9783832942106 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
  • Magyar Elektronikus Könyvtár (hu)
  • Sulinet (hu)
  • Mikes International (hu)
  • Felix Meiner Verlag Hamburg (hu)
  • Gond. Filozófiai esszéfolyóirat (hu)
  • MTA Filozófiai Kutatóintézet (hu)
  • Pro Philosophia Füzetek (hu)
  • Stichting MIKES INTERNATIONAL alapítvány (hu)
  • Magyar Elektronikus Könyvtár (hu)
  • Sulinet (hu)
  • Mikes International (hu)
  • Felix Meiner Verlag Hamburg (hu)
  • Gond. Filozófiai esszéfolyóirat (hu)
  • MTA Filozófiai Kutatóintézet (hu)
  • Pro Philosophia Füzetek (hu)
  • Stichting MIKES INTERNATIONAL alapítvány (hu)
prop-hu:language
  • német (hu)
  • német (hu)
prop-hu:location
  • Baden-Baden (hu)
  • Berlin (hu)
  • Bonn (hu)
  • Budapest (hu)
  • Debrecen (hu)
  • Frankfurt am Main (hu)
  • München (hu)
  • Stuttgart (hu)
  • Würzburg (hu)
  • Baden-Baden (hu)
  • Berlin (hu)
  • Bonn (hu)
  • Budapest (hu)
  • Debrecen (hu)
  • Frankfurt am Main (hu)
  • München (hu)
  • Stuttgart (hu)
  • Würzburg (hu)
prop-hu:nyelv
  • magyar (hu)
  • német (hu)
  • magyar (hu)
  • német (hu)
prop-hu:oldalak
  • 9 (xsd:integer)
  • 17 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Akadémiai Kiadó (hu)
  • Fink (hu)
  • Suhrkamp (hu)
  • Bouvier (hu)
  • C.H Beck (hu)
  • Duncker und Humblot (hu)
  • Königshausen und Neumann (hu)
  • Latin Betűk Alapítvány Kiadó (hu)
  • Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft. (hu)
  • Nomos (hu)
  • Schwabe (hu)
  • Akadémiai Kiadó (hu)
  • Fink (hu)
  • Suhrkamp (hu)
  • Bouvier (hu)
  • C.H Beck (hu)
  • Duncker und Humblot (hu)
  • Königshausen und Neumann (hu)
  • Latin Betűk Alapítvány Kiadó (hu)
  • Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft. (hu)
  • Nomos (hu)
  • Schwabe (hu)
prop-hu:szerző
  • dbpedia-hu:Kibédi_Varga_Sándor_(filozófus)
  • Németh András (hu)
  • Kiss Endre (hu)
  • Holzey, Helmut (hu)
  • Korek Valéria (hu)
  • Muscă Vasile (hu)
  • Málnási Bartók György (hu)
  • Peckhaus, Volker (hu)
  • Sankdühler, Hans Jörg (hu)
prop-hu:title
  • Entstehung und Aufstieg des Neukantianismus. Die deutsche Universitätsphilosophie zwischen Idealismus und Positivismus (hu)
  • Transzendentale Reflexion und Erkenntnisgegenstand. Zur transzendentalphilosophischen Erkenntnisbegründung unter besonderer Berücksichtigung objektivistischer Transformation des Kritizismus. Ein Beitrag zur systematischen und historischen Genese des Neukantianismus (hu)
  • Cohen und Natorp (hu)
  • Der Neukantianismus (hu)
  • Filozófia – Neokantianizmus (hu)
  • Geschichte der Philosophie (hu)
  • Neukantianismus: Perspektiven und Probleme (hu)
  • Ethischer Sozialismus. Zur politischen Philosophie des Neukantianismus (hu)
  • Philosophie in Deutschland 1831 – 1933 (hu)
  • Aufstieg und Niedergang des Marburger Neukantianismus: die Geschichte einer philosophischen Schulgemeinschaft (hu)
  • Einführung in den Neukantianismus: Kontext, Grundpositionen, praktische Philosophie (hu)
  • Platon in Marburg. Platon-Rezeption und Philosophiegeschichtsphilosophie bei Cohen und Natorp (hu)
  • Az újkantianizmus gyakorlati filozófiája : történeti bevezetés (hu)
  • Kant im Neukantianismus. Fortschritt oder Rückschritt? Studien und Materialien zum Neukantianismus (hu)
  • Kritische Dialektik und Transzendentalontologie. Der Ausgang des Neukantianismus und die post-neukantianische Systematik R. Hönigswalds, W. Cramers, B. Bauchs, H. Wagners, R. Reiningers und E. Heintels (hu)
  • Újkantiánus és értékteológia (hu)
  • Neukantianisches Strafrechtsdenken. Die Philosophie des Südwestdeutschen Neukantianismus und ihre Rezeption in der Strafrechtswissenschaft des frühen 20. Jahrhunderts (hu)
  • Ethik und Rechtswissenschaft: Eine historisch-systematische Untersuchung zur Ethik-Konzeption des Marburger Neukantianismus im Werke Hermann Cohens (hu)
  • Entstehung und Aufstieg des Neukantianismus. Die deutsche Universitätsphilosophie zwischen Idealismus und Positivismus (hu)
  • Transzendentale Reflexion und Erkenntnisgegenstand. Zur transzendentalphilosophischen Erkenntnisbegründung unter besonderer Berücksichtigung objektivistischer Transformation des Kritizismus. Ein Beitrag zur systematischen und historischen Genese des Neukantianismus (hu)
  • Cohen und Natorp (hu)
  • Der Neukantianismus (hu)
  • Filozófia – Neokantianizmus (hu)
  • Geschichte der Philosophie (hu)
  • Neukantianismus: Perspektiven und Probleme (hu)
  • Ethischer Sozialismus. Zur politischen Philosophie des Neukantianismus (hu)
  • Philosophie in Deutschland 1831 – 1933 (hu)
  • Aufstieg und Niedergang des Marburger Neukantianismus: die Geschichte einer philosophischen Schulgemeinschaft (hu)
  • Einführung in den Neukantianismus: Kontext, Grundpositionen, praktische Philosophie (hu)
  • Platon in Marburg. Platon-Rezeption und Philosophiegeschichtsphilosophie bei Cohen und Natorp (hu)
  • Az újkantianizmus gyakorlati filozófiája : történeti bevezetés (hu)
  • Kant im Neukantianismus. Fortschritt oder Rückschritt? Studien und Materialien zum Neukantianismus (hu)
  • Kritische Dialektik und Transzendentalontologie. Der Ausgang des Neukantianismus und die post-neukantianische Systematik R. Hönigswalds, W. Cramers, B. Bauchs, H. Wagners, R. Reiningers und E. Heintels (hu)
  • Újkantiánus és értékteológia (hu)
  • Neukantianisches Strafrechtsdenken. Die Philosophie des Südwestdeutschen Neukantianismus und ihre Rezeption in der Strafrechtswissenschaft des frühen 20. Jahrhunderts (hu)
  • Ethik und Rechtswissenschaft: Eine historisch-systematische Untersuchung zur Ethik-Konzeption des Marburger Neukantianismus im Werke Hermann Cohens (hu)
prop-hu:társszerzők
  • Renz, Ursula (hu)
  • Renz, Ursula (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1979 (xsd:integer)
  • 1983 (xsd:integer)
  • 1986 (xsd:integer)
  • 1989 (xsd:integer)
  • 1990 (xsd:integer)
  • 1994 (xsd:integer)
  • 1995 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 1999 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Neokantianizmus (hu)
  • Neokantianizmus (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of