| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- 1943 elején a bosnyák hegyek (Jugoszlávia) között vívták legnagyobb csatájukat a jugoszláv partizánok az egyesített német-olasz-magyar-csetnik (szerb nemzetiségű királypárti nacionalisták)-usztasák (horvát nemzetiségű nacionalisták) csapatokkal, amelyek igen nagy erővel vonultak fel és bekerítették őket. Hét gyűrűt vontak a partizánok (27 nemzetiségű összetételben harcoló helyi polgárok) köré. A náci akcióról az angol titkosszolgálat tudomást szerzett és 4 katonai tanácsadót ejtőernyővel eljuttatott még a csata előtt Tito marsallhoz hogy értesítsék és segítséget nyújtsanak. Tito folyton mozgó bázisán a tárgyalások alatt tudatták vele hogy titkos tárgyalásokban ígéretet kaptak az angolok, hogy ha megadja magát a nácik által üldözött jugoszláv vezetés és felhagy az ellenállással akkor nem lesznek a lakosság ellen megtorlások és a jugoszláv (akkor még csak a szövetségesek által elismert) vezetőknek nem esik bántódásuk. Anglia mindent megszeretett volna tenni hogy ne veszítse el a partizán mozgalmat mert több száz pilótájukat mentették meg a partizánok és nagyon nagy katonai erőt foglaltak le az ellenséges oldalról ami nagyon sokszor hiányzott a keleti fronton és az afrikai hadműveletekben. Nem mellékes hogy Rommel nagy mértékben azért nem kaphatott utánpótlást Afrikában mert a Balkánon nem tudták az utánpótlást folyamatosan biztosítani a partizánakciók miatt. A német hadigépezet egy egész hadsereget kellett hogy állomásoztasson a Balkánon (300 000 katona) hogy tudják valamelyest ellensúlyozni az ellenállás erejét. Az angol javaslat az volt hogy adják meg magukat a partizán vezetők. Erre Tito marsall nem válaszolt, felállt és kihívta a 4 tanácsadót katonái közé és feltette nekik a kérdést, röviden vázolva a helyzetet. Katonái kinevették a náci ígéreteket azok után amit műveltek addig a helyi lakossággal. Az angol tanácsadók megdöbbenve látták hogy a biztos halált választják. A rendkívül hosszú, súlyos küzdelem után az ellenséget egy csellel félrevezetve sikerült kitörniük a gyűrűből, ahol több olasz és magyar altiszt is átállt a partizánokhoz látván nagyon rossz oldalon harcolnak. A partizánok mozgalma, sebesültjeiket is kimentve és megőrizve erőiket egyre hatalmasabbra duzzadt és a sztálingrádi csata kimenetelét is nagyban befolyásolta mert a náci hadsereg nem tudott könnyedén kiszabadulni a Balkánról hogy támogatást adhasson Paulusnak Sztálingrádnál.Sok mai szakértő szerint ez a csata kovácsolta egybe a nagyon sokszínű, kultúrájú és nyelvű Jugoszláviát. (hu)
- 1943 elején a bosnyák hegyek (Jugoszlávia) között vívták legnagyobb csatájukat a jugoszláv partizánok az egyesített német-olasz-magyar-csetnik (szerb nemzetiségű királypárti nacionalisták)-usztasák (horvát nemzetiségű nacionalisták) csapatokkal, amelyek igen nagy erővel vonultak fel és bekerítették őket. Hét gyűrűt vontak a partizánok (27 nemzetiségű összetételben harcoló helyi polgárok) köré. A náci akcióról az angol titkosszolgálat tudomást szerzett és 4 katonai tanácsadót ejtőernyővel eljuttatott még a csata előtt Tito marsallhoz hogy értesítsék és segítséget nyújtsanak. Tito folyton mozgó bázisán a tárgyalások alatt tudatták vele hogy titkos tárgyalásokban ígéretet kaptak az angolok, hogy ha megadja magát a nácik által üldözött jugoszláv vezetés és felhagy az ellenállással akkor nem lesznek a lakosság ellen megtorlások és a jugoszláv (akkor még csak a szövetségesek által elismert) vezetőknek nem esik bántódásuk. Anglia mindent megszeretett volna tenni hogy ne veszítse el a partizán mozgalmat mert több száz pilótájukat mentették meg a partizánok és nagyon nagy katonai erőt foglaltak le az ellenséges oldalról ami nagyon sokszor hiányzott a keleti fronton és az afrikai hadműveletekben. Nem mellékes hogy Rommel nagy mértékben azért nem kaphatott utánpótlást Afrikában mert a Balkánon nem tudták az utánpótlást folyamatosan biztosítani a partizánakciók miatt. A német hadigépezet egy egész hadsereget kellett hogy állomásoztasson a Balkánon (300 000 katona) hogy tudják valamelyest ellensúlyozni az ellenállás erejét. Az angol javaslat az volt hogy adják meg magukat a partizán vezetők. Erre Tito marsall nem válaszolt, felállt és kihívta a 4 tanácsadót katonái közé és feltette nekik a kérdést, röviden vázolva a helyzetet. Katonái kinevették a náci ígéreteket azok után amit műveltek addig a helyi lakossággal. Az angol tanácsadók megdöbbenve látták hogy a biztos halált választják. A rendkívül hosszú, súlyos küzdelem után az ellenséget egy csellel félrevezetve sikerült kitörniük a gyűrűből, ahol több olasz és magyar altiszt is átállt a partizánokhoz látván nagyon rossz oldalon harcolnak. A partizánok mozgalma, sebesültjeiket is kimentve és megőrizve erőiket egyre hatalmasabbra duzzadt és a sztálingrádi csata kimenetelét is nagyban befolyásolta mert a náci hadsereg nem tudott könnyedén kiszabadulni a Balkánról hogy támogatást adhasson Paulusnak Sztálingrádnál.Sok mai szakértő szerint ez a csata kovácsolta egybe a nagyon sokszínű, kultúrájú és nyelvű Jugoszláviát. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 3653 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Neretvai csata (hu)
- Neretvai csata (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
