| dbo:abstract
|
- Nero kolosszusa egy 30 méter magas bronz szobor volt, melyet Nero császár (Kr. u. 37–68) építtetett a Domus Aurea, a császári palota komplexum előcsarnokában, ami egy igen nagy területen feküdt a Palatinus domb északi oldalától a Viminalis dombon keresztül az Esquilinus dombig. Néró örökösei átalakíttatták a napisten, Sol szobrává. Később a szobrot áthelyezték az ókori Róma hatalmas amfiteátruma mellé, mely (feltevések szerint) a kolosszus közelsége miatt Colosseum néven vált ismertté. A kolosszust utoljára egy iniciálékkal díszített kéziratban említik meg, mely a Kr. u. 4. század végén készülhetett. A szobor nemsokkal utána tűnt el, valószínűleg ledőlt egy földrengés következtében vagy elpusztították a római fosztogatás idején, habár néhány forrás szerint a szobor még a Kr. u. 7. században is állt. Ma a szobor egyetlen maradványa néhány olyan betontömb, amelyek egykor a márvány talapzatának alapját képezték. (hu)
- Nero kolosszusa egy 30 méter magas bronz szobor volt, melyet Nero császár (Kr. u. 37–68) építtetett a Domus Aurea, a császári palota komplexum előcsarnokában, ami egy igen nagy területen feküdt a Palatinus domb északi oldalától a Viminalis dombon keresztül az Esquilinus dombig. Néró örökösei átalakíttatták a napisten, Sol szobrává. Később a szobrot áthelyezték az ókori Róma hatalmas amfiteátruma mellé, mely (feltevések szerint) a kolosszus közelsége miatt Colosseum néven vált ismertté. A kolosszust utoljára egy iniciálékkal díszített kéziratban említik meg, mely a Kr. u. 4. század végén készülhetett. A szobor nemsokkal utána tűnt el, valószínűleg ledőlt egy földrengés következtében vagy elpusztították a római fosztogatás idején, habár néhány forrás szerint a szobor még a Kr. u. 7. században is állt. Ma a szobor egyetlen maradványa néhány olyan betontömb, amelyek egykor a márvány talapzatának alapját képezték. (hu)
|
