| dbo:abstract
|
- A neutrofil granulociták (vagy neutrofilek) a leggyakrabban előforduló fehérvérsejtek, a legtöbb emlősben ők teszik ki a leukociták 40-75%-át. Elsődleges funkciójuk a szervezet működtetése. Az eozinofil és bazofil sejtekkel együtt a granulociták csoportjához tartoznak. A neutrofilek őssejtekből keletkeznek a csontvelőben. Rövid élettartamú, mozgékony sejtek, amelyek a szövetek olyan régióiba is beférkőznek, ahová az immunrendszer más sejtjei nem képesek. Két csoportjuk van, a karéjos magvú (vagy polimorfonukleáris) és a pálcikamagvú granulociták. Sejtmagvuk általában 2-5 lebenyből (karéjból) áll. Nevüket onnan kapták, hogy a vér hisztológiai festésekor citoplazmájuk sem eozint (mint a vörösre színeződő eozinofilek), sem (sötétkékre festődő bazofilek) nem vesz fel és mikroszkóp alatt semleges rózsaszínnek mutatkozik. A neutrofil granulociták a (fagociták) közé tartoznak és általában a véráramban tartózkodnak. Gyulladásos folyamat kezdetekor (legyen az bakteriális fertőzés, környezeti hatás vagy bizonyos tumorok által kiváltva), az elsők között reagálnak és azonnal a gyulladás helyszínére sietnek. Olyan szignálmolekulákat követve, mint az (IL-8), C5a, , vagy hidrogén-peroxid átszüremlenek a véredények falain és a kötőszövet sejtjei között. Elsősorban ők alkotják a genny sejtes részét, nekik köszönhető annak sárgás-fehéres színe. Vannak olyan kórokozók, amelyet a neutrofilek nem képesek bekebelezni, ilyen esetben az immunrendszer más sejtjeire is szükségük van. (hu)
- A neutrofil granulociták (vagy neutrofilek) a leggyakrabban előforduló fehérvérsejtek, a legtöbb emlősben ők teszik ki a leukociták 40-75%-át. Elsődleges funkciójuk a szervezet működtetése. Az eozinofil és bazofil sejtekkel együtt a granulociták csoportjához tartoznak. A neutrofilek őssejtekből keletkeznek a csontvelőben. Rövid élettartamú, mozgékony sejtek, amelyek a szövetek olyan régióiba is beférkőznek, ahová az immunrendszer más sejtjei nem képesek. Két csoportjuk van, a karéjos magvú (vagy polimorfonukleáris) és a pálcikamagvú granulociták. Sejtmagvuk általában 2-5 lebenyből (karéjból) áll. Nevüket onnan kapták, hogy a vér hisztológiai festésekor citoplazmájuk sem eozint (mint a vörösre színeződő eozinofilek), sem (sötétkékre festődő bazofilek) nem vesz fel és mikroszkóp alatt semleges rózsaszínnek mutatkozik. A neutrofil granulociták a (fagociták) közé tartoznak és általában a véráramban tartózkodnak. Gyulladásos folyamat kezdetekor (legyen az bakteriális fertőzés, környezeti hatás vagy bizonyos tumorok által kiváltva), az elsők között reagálnak és azonnal a gyulladás helyszínére sietnek. Olyan szignálmolekulákat követve, mint az (IL-8), C5a, , vagy hidrogén-peroxid átszüremlenek a véredények falain és a kötőszövet sejtjei között. Elsősorban ők alkotják a genny sejtes részét, nekik köszönhető annak sárgás-fehéres színe. Vannak olyan kórokozók, amelyet a neutrofilek nem képesek bekebelezni, ilyen esetben az immunrendszer más sejtjeire is szükségük van. (hu)
|
