| dbo:abstract
|
- A nicsirensó iskola (kínai: 日蓮正宗, Nicsiren-sósú) a mahájána nicsiren buddhizmus egyik ága, amelynek vallásfilozófiai alapjait a 13. századi japán buddhista tudós szerzetes Nicsiren Daisonin (1222–1282) fektette le. A nicsirensó iskola alapítójának Nicsirent tekinti, az ő tanítványán, (1246–1333) papon keresztül, aki a nicsirensó fő templomát is alapította, templomot, a Fudzsi lábánál. Az iskolának az egész világon vannak követői, ám a legnagyobb létszámban Japánban gyakorolják a buddhizmus ezen formáját. Eskütt tett világi követőit úgy nevezik, hogy (法華講衆). A hivatalos címerükön a japán curu, egy daru madár szerepel. Vallási imádatuk legfőbb tárgya a , amely egy kalligrafikus mandala kép. Az iskola csak fogadja el Nicsiren jogos örökösének, és a vonal tartójának. Az iskolában tanulnak férfi és női papok egyaránt. A nicsirensó korábban összetartozott a szoka gakkai és a (SGI) szervezetekkel, amelyektől azonban 1991-ben szétvált. A válás okai között a nicsiren buddhizmus jövőjével kapcsolatos vallásfilozófiai tárgyú kérdések voltak. Más mahájána buddhista gyakorlatoktól eltérően Nicsiren megnövelte a Lótusz szútra szerepét, és immár a mantra kántálásával bárki számára elérhetővé vált a megvilágosodás elérése. A nicsirensó iskola több mint 700 templomot és templomszerű létesítményt tart fenn Japánban. A tengerentúlon 22 templom működik - hat az Egyesült Államokban), egy Kanadában, Panamában, 9 Tajvanon, kettő Indonéziában, valaimnt 1-1 Brazíliában, Franciaországban, Ghánában, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken és Spanyolországban. 2002-ben a nicsirensó iskola gyakorlóinak száma mintegy 350 000 fő volt Japánban, illetve további 600 000 fő külföldi országokban. (hu)
- A nicsirensó iskola (kínai: 日蓮正宗, Nicsiren-sósú) a mahájána nicsiren buddhizmus egyik ága, amelynek vallásfilozófiai alapjait a 13. századi japán buddhista tudós szerzetes Nicsiren Daisonin (1222–1282) fektette le. A nicsirensó iskola alapítójának Nicsirent tekinti, az ő tanítványán, (1246–1333) papon keresztül, aki a nicsirensó fő templomát is alapította, templomot, a Fudzsi lábánál. Az iskolának az egész világon vannak követői, ám a legnagyobb létszámban Japánban gyakorolják a buddhizmus ezen formáját. Eskütt tett világi követőit úgy nevezik, hogy (法華講衆). A hivatalos címerükön a japán curu, egy daru madár szerepel. Vallási imádatuk legfőbb tárgya a , amely egy kalligrafikus mandala kép. Az iskola csak fogadja el Nicsiren jogos örökösének, és a vonal tartójának. Az iskolában tanulnak férfi és női papok egyaránt. A nicsirensó korábban összetartozott a szoka gakkai és a (SGI) szervezetekkel, amelyektől azonban 1991-ben szétvált. A válás okai között a nicsiren buddhizmus jövőjével kapcsolatos vallásfilozófiai tárgyú kérdések voltak. Más mahájána buddhista gyakorlatoktól eltérően Nicsiren megnövelte a Lótusz szútra szerepét, és immár a mantra kántálásával bárki számára elérhetővé vált a megvilágosodás elérése. A nicsirensó iskola több mint 700 templomot és templomszerű létesítményt tart fenn Japánban. A tengerentúlon 22 templom működik - hat az Egyesült Államokban), egy Kanadában, Panamában, 9 Tajvanon, kettő Indonéziában, valaimnt 1-1 Brazíliában, Franciaországban, Ghánában, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken és Spanyolországban. 2002-ben a nicsirensó iskola gyakorlóinak száma mintegy 350 000 fő volt Japánban, illetve további 600 000 fő külföldi országokban. (hu)
|
