| dbo:abstract
|
- A nihónium (korábbi nevén ununtrium) a periódusos rendszer 113. eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban javasolta a nihónium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók jelentős többsége a nihonium alakot használta. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a nihonium név szerepel. Vegyjele Nh, korábban Uut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként az ununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihónium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie. Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint az ununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat. 2004 júliusában egy japán csapat jelentette be egyetlen 278Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket. Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a 266Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egy kialakulására vezethető vissza. 2012-ben japán kutatók bejelentése erősítette meg a bizmut-cink reakció működését. 2015-ben 113. elemeként bővült vele a periódusos rendszer. A 113. elemet nihóniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd. (hu)
- A nihónium (korábbi nevén ununtrium) a periódusos rendszer 113. eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban javasolta a nihónium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók jelentős többsége a nihonium alakot használta. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a nihonium név szerepel. Vegyjele Nh, korábban Uut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként az ununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihónium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie. Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint az ununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat. 2004 júliusában egy japán csapat jelentette be egyetlen 278Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket. Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a 266Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egy kialakulására vezethető vissza. 2012-ben japán kutatók bejelentése erősítette meg a bizmut-cink reakció működését. 2015-ben 113. elemeként bővült vele a periódusos rendszer. A 113. elemet nihóniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd. (hu)
|
