| dbo:abstract
|
- Nisina Sinmei Szentély (仁科神明宮 Nisina Sinmeigú) egy szentély , Nagano prefektúrában. A szentély a legrégibb létező példája a , az egyik építészeti stílusnak a háromból amelynek megteremtése a buddhizmus érkezése előtti időkre tehető. Valójában megelőzi a leghíresebb szentélyt az Isze szentélyt, amely szintén ezt a stílust képviseli és amelyet az ókortól kezdődően minden húsz évben újjáépítenek. A stílust rendkívüli egyszerűség jellemzi. Az épület alapvető sajátosságai a Kofun-korszaktól (i.e.: 250–538) láthatók a japán építészetben és innentől kezdve egyfajta tetőpontként tekinthető a tradicionális japán építészetben. Ez Mie prefektúrában a leggyakoribb. Beépített sík, befejezetlen fa, a 3x2 ken vagy 1x1 méretű, emelt padozata és nyeregtetős teteje egy bejárattal az egyik nem nyeregtetős oldalon vagy (平入・平入造), nincs emelkedő ív a párkányoknál. A tisztán díszített farönkök (függőleges) és (vízszintes) kinyúlnak a tetőgerincből. Két része ennek a szerkezetnek az Aula (本殿) és a Belső kapu (中門 ) japán nemzeti kincsként van számon tartva. (hu)
- Nisina Sinmei Szentély (仁科神明宮 Nisina Sinmeigú) egy szentély , Nagano prefektúrában. A szentély a legrégibb létező példája a , az egyik építészeti stílusnak a háromból amelynek megteremtése a buddhizmus érkezése előtti időkre tehető. Valójában megelőzi a leghíresebb szentélyt az Isze szentélyt, amely szintén ezt a stílust képviseli és amelyet az ókortól kezdődően minden húsz évben újjáépítenek. A stílust rendkívüli egyszerűség jellemzi. Az épület alapvető sajátosságai a Kofun-korszaktól (i.e.: 250–538) láthatók a japán építészetben és innentől kezdve egyfajta tetőpontként tekinthető a tradicionális japán építészetben. Ez Mie prefektúrában a leggyakoribb. Beépített sík, befejezetlen fa, a 3x2 ken vagy 1x1 méretű, emelt padozata és nyeregtetős teteje egy bejárattal az egyik nem nyeregtetős oldalon vagy (平入・平入造), nincs emelkedő ív a párkányoknál. A tisztán díszített farönkök (függőleges) és (vízszintes) kinyúlnak a tetőgerincből. Két része ennek a szerkezetnek az Aula (本殿) és a Belső kapu (中門 ) japán nemzeti kincsként van számon tartva. (hu)
|
