| dbo:abstract
|
- A Nixie-cső vagy másik nevén számkijelző cső egy gázkisüléses elektroncső; egy elektronikai eszköz, amelyet számjegyek és egyéb információk kijelzésére használtak a LED és az LCD kijelzők elterjedése előtt. A szerkezet lényegében egy üvegcső, amelyben egy drótháló (anód) és több különböző számjegy, vagy egyéb szimbólum alakú katód található. A Nixie-csövek általában a számjegyeket (0-9) és a tizedespontot tudják megjeleníteni (esetleg egyet-egyet a számjegy mindkét oldalán), de bármely más szimbólum megjelenítésére képes lehet. Ha valamelyik katódot feszültség alá helyezik, körülötte színesen ragyogó gázkisülés jön létre. A kijelzés színét az üvegcsőben található kisnyomású gázkeverék határozza meg; de általában narancssárga és vörös között változik. Ez a gázkeverék általában nagyrészt neonból, kisrészt argonból és higanyból álló . Bár megjelenésében hasonlít az elektroncsőre, működése nem függ a fűtött katódról kilépő elektronok izzókatódos kibocsátásától. Ezért a glimmlámpához hasonlóan működésű, azaz fogyasztása és hőleadása nem jelentős. Az ilyen csövek környezeti hőmérsékletű szobában ritkán haladják meg a 40 °C-ot, még a legextrémebb működési feltételek mellett is. Mivel a számok, illetve egyéb karakterek egymás mögött vannak elhelyezve, minden karakter különböző mélységben tűnik fel; ez jellegzetes megjelenést kölcsönöz a Nixie alapú kijelzőknek. Egy ehhez kapcsolódó másik eszköz a pixie-cső, amely szám alakú lyukakkal ellátott stencil maszkot használ katódok helyett. Egyes orosz Nixie-csövek, például az IN-14, fejjel lefelé fordított 2-es számjegyet használ az 5-ös helyett; feltehetőleg a gyártási költségek alacsonyan tartása miatt, mivel ennek nincs egyéb nyilvánvaló technikai, vagy esztétikai oka. Minden egyes katód jellegzetes vörös-narancssárga színű neonfénybe borítható a katód és az anód közti, körülbelül 170 voltos, 1-2 milliamperes egyenárammal. Az áram-korlátozás néhány tízezer ohmos anód ellenállással valósul meg. A Nixie-csövek negatív ellenállást mutatnak, és fényüket jellemzően a gyújtófeszültségnél 20-30 volttal kisebb feszültségen is fenntartják. A különböző típusok között színvariációk figyelhetőek meg, ezt a felhasznált gázkeverékek eltérése idézi elő. A később gyártott, hosszabb élettartamú csövekben higanyt alkalmaztak a kilökődés (sputtering) csökkentésére, miáltal a kibocsátott fény kék vagy lila árnyalatúvá vált. Néhány esetben ezeket a színeket az üvegre bevonatolt, vörös vagy narancssárga szűrők segítségével kiszűrik. (hu)
- A Nixie-cső vagy másik nevén számkijelző cső egy gázkisüléses elektroncső; egy elektronikai eszköz, amelyet számjegyek és egyéb információk kijelzésére használtak a LED és az LCD kijelzők elterjedése előtt. A szerkezet lényegében egy üvegcső, amelyben egy drótháló (anód) és több különböző számjegy, vagy egyéb szimbólum alakú katód található. A Nixie-csövek általában a számjegyeket (0-9) és a tizedespontot tudják megjeleníteni (esetleg egyet-egyet a számjegy mindkét oldalán), de bármely más szimbólum megjelenítésére képes lehet. Ha valamelyik katódot feszültség alá helyezik, körülötte színesen ragyogó gázkisülés jön létre. A kijelzés színét az üvegcsőben található kisnyomású gázkeverék határozza meg; de általában narancssárga és vörös között változik. Ez a gázkeverék általában nagyrészt neonból, kisrészt argonból és higanyból álló . Bár megjelenésében hasonlít az elektroncsőre, működése nem függ a fűtött katódról kilépő elektronok izzókatódos kibocsátásától. Ezért a glimmlámpához hasonlóan működésű, azaz fogyasztása és hőleadása nem jelentős. Az ilyen csövek környezeti hőmérsékletű szobában ritkán haladják meg a 40 °C-ot, még a legextrémebb működési feltételek mellett is. Mivel a számok, illetve egyéb karakterek egymás mögött vannak elhelyezve, minden karakter különböző mélységben tűnik fel; ez jellegzetes megjelenést kölcsönöz a Nixie alapú kijelzőknek. Egy ehhez kapcsolódó másik eszköz a pixie-cső, amely szám alakú lyukakkal ellátott stencil maszkot használ katódok helyett. Egyes orosz Nixie-csövek, például az IN-14, fejjel lefelé fordított 2-es számjegyet használ az 5-ös helyett; feltehetőleg a gyártási költségek alacsonyan tartása miatt, mivel ennek nincs egyéb nyilvánvaló technikai, vagy esztétikai oka. Minden egyes katód jellegzetes vörös-narancssárga színű neonfénybe borítható a katód és az anód közti, körülbelül 170 voltos, 1-2 milliamperes egyenárammal. Az áram-korlátozás néhány tízezer ohmos anód ellenállással valósul meg. A Nixie-csövek negatív ellenállást mutatnak, és fényüket jellemzően a gyújtófeszültségnél 20-30 volttal kisebb feszültségen is fenntartják. A különböző típusok között színvariációk figyelhetőek meg, ezt a felhasznált gázkeverékek eltérése idézi elő. A később gyártott, hosszabb élettartamú csövekben higanyt alkalmaztak a kilökődés (sputtering) csökkentésére, miáltal a kibocsátott fény kék vagy lila árnyalatúvá vált. Néhány esetben ezeket a színeket az üvegre bevonatolt, vörös vagy narancssárga szűrők segítségével kiszűrik. (hu)
|
