| dbo:abstract
|
- A normann pajzs nagyméretű, hosszúkás, domború pajzs, mely az emberi testet fülmagasságtól a térdig elfedte. A preheraldikus korból származik, de ez volt az első pajzs, melyet ritkán már a heraldikában is használtak a címerábrák megjelenítésére. Az alja háromszög alakú csúcsban végződik, a teteje le van kerekítve. A mérete fokozatosan kisebb lett és kialakult belőle a háromszögű pajzs. Már a 11. században előfordul. A híres Bayeux-i faliszőnyegen fémveretes normann pajzsok láthatók az 1066-ban Anglia elfoglalására induló normandiai harcosok kezében. Ezen veretekből alakulhattak ki az olyan címerábrák, mint a csalánlevél (de: Nesselblatt), a liliomos (de: Lilienhaspel) és valószínűleg egyes lóherelevél-típusok (de: Kleeblätter) is. A normann pajzs egy ritka példánya az ún. seedorfi lovaspajzs (de: Reiterschild von Seedorf), mely ma a zürichi tartományi múzeumban látható. A pajzs felső részét a 13. században az akkori divathoz idomítotva eltávolították. A csehországi Znojmo román kori rotundájának 1134-re datált királyfreskóin nyolc fejedelemábrázolás látható normann pajzsokkal s ezek közül néhányat hátulról ábrázoltak. Innen tudjuk, hogy a pajzs hátoldalán harántos bőrszalagok voltak, mellyel a pajzsot kézbe lehetett fogni. Magyarországon is előfordul. A bizánci kódexekben a kalandozó magyarokat gyakran normann pajzzsal ábrázolják. Normann pajzs van a 12. századi aquamanile (vízöntő edény rituális kézmosáshoz a templomban) lovasának kezében. Ugyancsak normann pajzsok láthatók a 11. századi bizánci uralkodó dinasztia tagjait ábrázoló hercegi korona, diadém szelvényein, mely egyes vélemények szerint I. András koronája volt. Ezek Kónsztantinosz Monomakhosz császárt, feleségét, Zóé császárnőt és az ő nővérét Theodórát ábrázolják az 1042-1050 közti időből. A 1860-ban szántották ki Nyitraivánkán. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Normann pajzshoz hasonló nagyméretű pajzs látható egy Zsigmond királyról (1387–1437) készült metszeten is.
* Normann pajzs Enguerrand, Saint-Pol grófjának 1150 előtti pecsétjén
* Festmény II. Henrik angol király törvénytelen fia, William de Longespée-ről; ez már valódi címer
* Királyábrázolások a znojmoi román kori rotunda freskóiról
* Kónsztantinosz Monomakhosz koronája
* Magyar sereg üldözi Simeon bolgár cárt
* Ottó német király kivégezteti Bulcsú vezért
* Zsigmond király nagyméretű díszpajzzsal (hu)
- A normann pajzs nagyméretű, hosszúkás, domború pajzs, mely az emberi testet fülmagasságtól a térdig elfedte. A preheraldikus korból származik, de ez volt az első pajzs, melyet ritkán már a heraldikában is használtak a címerábrák megjelenítésére. Az alja háromszög alakú csúcsban végződik, a teteje le van kerekítve. A mérete fokozatosan kisebb lett és kialakult belőle a háromszögű pajzs. Már a 11. században előfordul. A híres Bayeux-i faliszőnyegen fémveretes normann pajzsok láthatók az 1066-ban Anglia elfoglalására induló normandiai harcosok kezében. Ezen veretekből alakulhattak ki az olyan címerábrák, mint a csalánlevél (de: Nesselblatt), a liliomos (de: Lilienhaspel) és valószínűleg egyes lóherelevél-típusok (de: Kleeblätter) is. A normann pajzs egy ritka példánya az ún. seedorfi lovaspajzs (de: Reiterschild von Seedorf), mely ma a zürichi tartományi múzeumban látható. A pajzs felső részét a 13. században az akkori divathoz idomítotva eltávolították. A csehországi Znojmo román kori rotundájának 1134-re datált királyfreskóin nyolc fejedelemábrázolás látható normann pajzsokkal s ezek közül néhányat hátulról ábrázoltak. Innen tudjuk, hogy a pajzs hátoldalán harántos bőrszalagok voltak, mellyel a pajzsot kézbe lehetett fogni. Magyarországon is előfordul. A bizánci kódexekben a kalandozó magyarokat gyakran normann pajzzsal ábrázolják. Normann pajzs van a 12. századi aquamanile (vízöntő edény rituális kézmosáshoz a templomban) lovasának kezében. Ugyancsak normann pajzsok láthatók a 11. századi bizánci uralkodó dinasztia tagjait ábrázoló hercegi korona, diadém szelvényein, mely egyes vélemények szerint I. András koronája volt. Ezek Kónsztantinosz Monomakhosz császárt, feleségét, Zóé császárnőt és az ő nővérét Theodórát ábrázolják az 1042-1050 közti időből. A 1860-ban szántották ki Nyitraivánkán. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Normann pajzshoz hasonló nagyméretű pajzs látható egy Zsigmond királyról (1387–1437) készült metszeten is.
* Normann pajzs Enguerrand, Saint-Pol grófjának 1150 előtti pecsétjén
* Festmény II. Henrik angol király törvénytelen fia, William de Longespée-ről; ez már valódi címer
* Királyábrázolások a znojmoi román kori rotunda freskóiról
* Kónsztantinosz Monomakhosz koronája
* Magyar sereg üldözi Simeon bolgár cárt
* Ottó német király kivégezteti Bulcsú vezért
* Zsigmond király nagyméretű díszpajzzsal (hu)
|
