| dbo:abstract
|
- A Norvég-áramlat egy az Északi-tengerből a Norvég- és a Barents-tengerbe tartó tengeráramlat. A Golf-áramlat által kiváltott és az Észak-atlanti-áramlat által továbbvitt vízáramlás rendszerének utolsó része. A Norvég-áramlat viszonylag meleg, sóban gazdag vizet szállít az arktikus régiókba. A Skagerrakból indul ki a Balti-tenger és az Északi-tenger által ideszállított vizétől táplálva. A Norvég-árok és Norvégia keleti partjai mentén északi irányba haladva a norvég folyókból édesvíz, az Észak-atlanti-áramlat révén pedig az Északi-tengerből meleg, sóban gazdag víz kerül bele. Nyugatról az Atlanti-óceánból érkező ellentétes irányú áramlat határolja. A két áramlat találkozásánál örvények jönnek létre, melyek jóval nagyobbak a legtöbb part-menti áramlás keltette örvényeknél. Az áramlat többnyire 50–100 méteres mélységben halad erősen váltakozó sebességgel. A mérések szerint ez lehet 5 cm/s, de akár 1 m/s is. Az oceanográfusok szerint az áramlat átlagos sebessége 0,3–0,5 m/s. Az Északi-tenger környező vizeihez képest hideg és sóban szegény, de az arktikus vizekhez képest meleg és sóban gazdag. A hőmérséklete télen 2–5 °C, a sótartalma alacsonyabb 34,8‰-nél. Az Északi-tengerbe kerülő Atlanti-óceán vize ezzel szemben 6 °C meleg és sótartalma 35‰ felett van. Azokban az években, mikor télen erős az északi irányú áramlása, a Norvég-áramlat erősen csökkenti a jégképződést a Barents-tengeren. (hu)
- A Norvég-áramlat egy az Északi-tengerből a Norvég- és a Barents-tengerbe tartó tengeráramlat. A Golf-áramlat által kiváltott és az Észak-atlanti-áramlat által továbbvitt vízáramlás rendszerének utolsó része. A Norvég-áramlat viszonylag meleg, sóban gazdag vizet szállít az arktikus régiókba. A Skagerrakból indul ki a Balti-tenger és az Északi-tenger által ideszállított vizétől táplálva. A Norvég-árok és Norvégia keleti partjai mentén északi irányba haladva a norvég folyókból édesvíz, az Észak-atlanti-áramlat révén pedig az Északi-tengerből meleg, sóban gazdag víz kerül bele. Nyugatról az Atlanti-óceánból érkező ellentétes irányú áramlat határolja. A két áramlat találkozásánál örvények jönnek létre, melyek jóval nagyobbak a legtöbb part-menti áramlás keltette örvényeknél. Az áramlat többnyire 50–100 méteres mélységben halad erősen váltakozó sebességgel. A mérések szerint ez lehet 5 cm/s, de akár 1 m/s is. Az oceanográfusok szerint az áramlat átlagos sebessége 0,3–0,5 m/s. Az Északi-tenger környező vizeihez képest hideg és sóban szegény, de az arktikus vizekhez képest meleg és sóban gazdag. A hőmérséklete télen 2–5 °C, a sótartalma alacsonyabb 34,8‰-nél. Az Északi-tengerbe kerülő Atlanti-óceán vize ezzel szemben 6 °C meleg és sótartalma 35‰ felett van. Azokban az években, mikor télen erős az északi irányú áramlása, a Norvég-áramlat erősen csökkenti a jégképződést a Barents-tengeren. (hu)
|
