| dbo:abstract
|
- A Norvég Alap-ügy egy nemzetközi diplomáciai feszültséggé szélesedő konfliktus, ami 2014-ben alakult ki egyrészről a magyar kormány, másrészről a Norvég Alap és EGT Alap donor országai és az általuk az alap három programjának magyarországi kezelésével megbízott civilszervezetek között. A konfliktus forrása az volt, hogy a magyar kormány tisztviselői megvádolták a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó részének elosztását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan. A fenti indokokra hivatkozva a magyar kormány egyrészről a saját ellenőrzése alá szándékozott vonni a norvég források kifizetését, áttéve azok egy részének lebonyolítását és finanszírozását a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez. A kormányzat ezen lépésére a Norvég Alap felfüggesztette magyarországi kifizetéseit, mert véleménye szerint ezzel a magyar kormány egyoldalúan változtatta meg a teljes Norvég Alap elosztási rendszerét. Vitatták, hogy a KEHI-nek lenne joghatósága ellenőrzést lefolytatni, végül Norvégia visszautasította a pártpolitikai tevékenységek finanszírozásának vádját is. Ennek kapcsán hosszas nyilatkozatháború és levelezés bontakozott ki Magyarország és Norvégia között. A nyilatkozatháború ideje alatt a magyar kormányzat megerősítve látta azon gyanúját, hogy a donorországok pénzéből kormányellenes tevékenységeket finanszíroztak, a norvég fél ugyanakkor többször kijelentette saját és az Ernst & Young vizsgálata alapján, hogy nem történt visszaélés. A magyar kormány képviselői másrészről pénzügyi bűncselekmények elkövetésével vádolták a civil szervezeteket és ügyükben vizsgálatot kezdeményeztek. A 355/2011 (XII. 30.) Kormányrendelet 11§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Orbán Viktor miniszterelnök utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal soron kívüli vizsgálatot folytatott le, majd feljelentést tett. Az ügyészség elutasította a feljelentést, a KEHI pedig a később megkötött norvég-magyar megállapodás értelmében elállt a további fellebbezéstől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot tartott, melynek ideje alatt felfüggesztette a Norvég Alap által finanszírozott egyes szervezetek adószámát, valamint e vizsgálat keretében a rendőrség házkutatást tartott. Az adószám felfüggesztése az Alkotmánybíróság elé került, a házkutatást pedig utóbb törvénytelennek találta a bíróság, mivel a házkutatás idején bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható. Végül a NAV megszüntette az eljárását bűncselekmény hiányában. A konfliktus ideje alatt Magyarország számos figyelmeztetést és kritikát kapott nemzetközi partnereitől, így az Európa Tanácstól, vagy az Amerikai Egyesült Államoktól, mivel úgy ítélték meg, hogy a kormány saját maga akarja eldönteni, hogy melyik civil szervezetet finanszíroz és melyet nem, ezzel pedig ellehetetleníti a hazai civil szektort. Kritizálták továbbá a kormányzati ellenőrzés tényét és módszereit is. Különösen éles visszhangot váltott ki Orbán Viktornak az ebben az időszakban elmondott, illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde. A magyar kormány végül titkosnak szánt, de kiszivárgott alkut kötött a norvég féllel és vállalta, hogy az érintett civil szervezeteket a továbbiakban Magyarországon nem zaklatják a hatóságok, és tiszteletben tartják a korábbi megállapodásokat. Cserébe a magyar fél vétójogot kért a pénzek elosztását végző szervezet kiválasztásában. A vétójog létezését – amit a magyar fél a saját állítása szerint meg is kapott – norvég részről nem erősítették meg. (hu)
- A Norvég Alap-ügy egy nemzetközi diplomáciai feszültséggé szélesedő konfliktus, ami 2014-ben alakult ki egyrészről a magyar kormány, másrészről a Norvég Alap és EGT Alap donor országai és az általuk az alap három programjának magyarországi kezelésével megbízott civilszervezetek között. A konfliktus forrása az volt, hogy a magyar kormány tisztviselői megvádolták a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó részének elosztását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan. A fenti indokokra hivatkozva a magyar kormány egyrészről a saját ellenőrzése alá szándékozott vonni a norvég források kifizetését, áttéve azok egy részének lebonyolítását és finanszírozását a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez. A kormányzat ezen lépésére a Norvég Alap felfüggesztette magyarországi kifizetéseit, mert véleménye szerint ezzel a magyar kormány egyoldalúan változtatta meg a teljes Norvég Alap elosztási rendszerét. Vitatták, hogy a KEHI-nek lenne joghatósága ellenőrzést lefolytatni, végül Norvégia visszautasította a pártpolitikai tevékenységek finanszírozásának vádját is. Ennek kapcsán hosszas nyilatkozatháború és levelezés bontakozott ki Magyarország és Norvégia között. A nyilatkozatháború ideje alatt a magyar kormányzat megerősítve látta azon gyanúját, hogy a donorországok pénzéből kormányellenes tevékenységeket finanszíroztak, a norvég fél ugyanakkor többször kijelentette saját és az Ernst & Young vizsgálata alapján, hogy nem történt visszaélés. A magyar kormány képviselői másrészről pénzügyi bűncselekmények elkövetésével vádolták a civil szervezeteket és ügyükben vizsgálatot kezdeményeztek. A 355/2011 (XII. 30.) Kormányrendelet 11§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Orbán Viktor miniszterelnök utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal soron kívüli vizsgálatot folytatott le, majd feljelentést tett. Az ügyészség elutasította a feljelentést, a KEHI pedig a később megkötött norvég-magyar megállapodás értelmében elállt a további fellebbezéstől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot tartott, melynek ideje alatt felfüggesztette a Norvég Alap által finanszírozott egyes szervezetek adószámát, valamint e vizsgálat keretében a rendőrség házkutatást tartott. Az adószám felfüggesztése az Alkotmánybíróság elé került, a házkutatást pedig utóbb törvénytelennek találta a bíróság, mivel a házkutatás idején bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható. Végül a NAV megszüntette az eljárását bűncselekmény hiányában. A konfliktus ideje alatt Magyarország számos figyelmeztetést és kritikát kapott nemzetközi partnereitől, így az Európa Tanácstól, vagy az Amerikai Egyesült Államoktól, mivel úgy ítélték meg, hogy a kormány saját maga akarja eldönteni, hogy melyik civil szervezetet finanszíroz és melyet nem, ezzel pedig ellehetetleníti a hazai civil szektort. Kritizálták továbbá a kormányzati ellenőrzés tényét és módszereit is. Különösen éles visszhangot váltott ki Orbán Viktornak az ebben az időszakban elmondott, illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde. A magyar kormány végül titkosnak szánt, de kiszivárgott alkut kötött a norvég féllel és vállalta, hogy az érintett civil szervezeteket a továbbiakban Magyarországon nem zaklatják a hatóságok, és tiszteletben tartják a korábbi megállapodásokat. Cserébe a magyar fél vétójogot kért a pénzek elosztását végző szervezet kiválasztásában. A vétójog létezését – amit a magyar fél a saját állítása szerint meg is kapott – norvég részről nem erősítették meg. (hu)
|
